Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

2. táblázat Ország Év Lakósszám Csatornával ellátott lakosszám Kibocsátott szennyvíz­mennyiség Tisztítottt szennyvíz­mennyiség Csatornaháló­zatok hossza Egy ellátott főre eső csa­torna hossz Egy főre eső csatorna hossz millió fő % 1000 m3/nap % km fm/fő fm/fő Német Demokratikus Köztársaság 1958 17,3 54 Német Szövetségi Köztársaság 1957 — — Csehszlovákia 1957 13,3 34 Magyarország 1960 10,0 22 A csatornahálózatok közbenső átemelőtelepei, a szennyvíztisztító telepek, valamint a befogadókba való időszakos átemelések 1960-ban összesen 8,8$ millió kWó energiát használtak fel. A 2. táblázatban néhány külföldi állam csatorná­zottságának jellemző adatait közöljük összehason­lítás céljából. Jelenleg az ENSZ VilágegészBégügyi Szervezeté­nek közreműködésével folyamatban van egy nagy­szabású, a vizek szennyezettségével kapcsolatos nemzetközi adatgyűjtés, az 1964. évi tokiói nemr zetközi konferencia előkészítéseképpen,, mely a csa­tornázás és szennyvíztisztítás világszínvonaláról is igen értékes adatokat fog közzétenni. Magyarország közművesítése a csatornázás terén még a hasonló gazdasági és kulturális fejlettség­gel rendelkező szomszédos államokhoz képest (Csehszlovákia) is alacsonyabb szinten van. Ennek oka az, hogy hazánkban a közművesítés üteme a múltban erősen elmaradt az általános európai szín­vonalhoz képest. Az elmúlt 10—15 évben komoly erőfeszítések történtek ugyan a csatornázás fejlesz­tésére, és jelentős eredmények is születtek, az el­múlt évek lemaradását azonban ilyen rövid idő alatt még nem lehetett felszámolni. A csatornázás 1980-ig terjedő fejlesztésének célkitűzése, hogy a közműves jellegű csatornázás hazai színvonalát leg­alább a fejlettebb európai államok jelenlegi átlag­szintjére emelje. A csatornával való ellátottság megállapítása so­rán csak a szennyvízelvezetéssel ellátott lakosszá­mot vettük figyelembe. Ebbe beleszámítottuk a szennyvízelvezetés céljára felhasznált csapadékcsa­tornák által ellátott lakoslétszámot is. 1960-ban a csatornázással ellátott összes lakosú- számnak mintegy 94 százaléka a városokban élt, mint azt az alábbi összeállítás is szemlélteti: 3. táblázat Település jellege Csatornázás­sal ellátott lakosszám Ellátottak aránya az összlakos­sághoz Ellátottak aránya az összes ellá­tottakhoz 1000 fő % % Budapest főváros 1 296,0 72 60 Megyei jogú városok 252,5 52 12 Járási jogú városok 481,1 29 22 Városok összesen: 2 029,6 51 94 Községek összesen: 128,2 2,1 6 összesen: 2 157,8 21,6 100 3 000 64 17 000 1,8 1,0 9 490 71 __ __ _ __ 1000 23 9 370 2,1 0,7 1 188 11 3 784 1,7 0,4 Bár a járási jogú városok csatornával ellátott lakóinak aránya az ország összlakosságához csak 29%, több vidéki városban az ellátottság mértéke nagyobb, mint a mlegyei jogú városokban, vagy akár a fővárosban. Elsősorban az új szocialista vá­rosainkra (Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló) vo­natkozik ez, továbbá néhány jelentősebb dunántúli városra. A közcsatornával való ellátottság aránya az alábbi városokban a legnagyobb: Dunaújváros 85% Szamba,thely 67% Komló 74% Győr 64% Budapest 72% Oroszlány 64% Sopron 72% Kazincbarcika 64% Legkisebb a nva: következő városok ellátottsági ará­Békéscsaba 5% Orosháza 7% Kisújszállás 5% Hajdúböszörmény 8% Cegléd 6% Jászberény 8% Makó 6% Mezőtúr 9% Egyáltalán nincsen szennyvízelvezetés céljait szolgáló csatornahálózat az alábbi öt városban: Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Karcag, Török- azentmiklós, Túrkieve. Az ország 63 városának közcsatorna-ellátottsá­gáról a következő táblázat tájékoztat. 4. táblázat Csatornázás jellege Városok száma Szennyvíztisztító tele ppel rendel­kező városok Ellátott lakos­sz ám A városok szá­má nak aránya az összes város­hoz db db 1000 fő % Központi csatornamű 28 16 1 914,0 44 Kis csatornamű 17 2 68,0 27 Csapadékcsatornamű szennyvízbekötésekkel 8 _ 39,6 13 Csapadékcsatornamű 5 — 8,0 8 Nincs csatornázás 5 — — 8 összesen: 63 18 2 029,6 100 A közölt adatok kiegészítéseképpen megjegyez­zük még, hogy olyan mértékű csatornázással, mely a lakosság zömét kiszolgálja, mindössze 32 váro­sunk, tehát a városoknak 51%-a rendelkezik. 523

Next

/
Oldalképek
Tartalom