Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
3. táblázat Közműves vízellátás Városok Központi vízműről Törpe, körzeti, stb. vízműről összesen Közkútról Magánkútról ellátott fő %-ban Budapest 93 Megyei jogú Városok 70 Járási jogú városok 49 Budapest átlagosnál 'lényegesen kedvezőbb ellátottsága mellett kisebb városaink lakosságának mintegy a fele részesült csupán közműves ellátásban, míg megyei jogú városaink ellátottsága valamivel nagyobb volt az országos átlagnál. 1960-ban hazánk városainak száma Budapesttel, valamint az 1959-ben várossá nyilvánított Ajkával együtt 63 volt. Ezek közül központi vízművel 50 törpe, körzeti vízművel 6 város rendelkezett. 1960-ig az alábbi hét városunkban nem üzemelt közműves vízellátó berendezés: Hajdúböszörmény Kalocsa Hajdúszoboszló Mohács Hatvan Nagykőrös Nyíregyháza A felsorolt városokban működött ugyan néhány házi vízellátó berendezés (elsősorban a központi épülettömbökben és intézményekben), közműves vízellátásról azonban mégsem beszélhetünk, mivel a lakosság döntő többségének vízellátását ezekben a településekben magán- és közkutak biztosították. ■ Városainkban a közművel ellátottak aránya szélsőséges (1—100%). 20%-nál alacsonyabb ellátottság a következő 8 városban mutatható ki: Baja 2% Kiskunfélegyháza 13% Békéscsaba 7% Makó 15% Gyula 16% Orosháza 16% Hajdúnánás 1% Túrkeve 5% Az előbbiekben közölt összeállítások alapján megállapítható, hogy városaink 11%-a egyáltalán nem rendelkezik közműves vízellátással. Ezeknek, valamint a közművel 20%-nál kisebb mértékben ellátott városoknak a száma összes városainknak mintegy 1/4 részét képviseli. A közműves vízellátás tekintetében erősen elhanyagolt városaink közül elsősorban Békéscsaba, Nyíregyháza, Hatvan, Mohács, Baja, Makó és Orosháza igénylik központi vízmüveik sürgős' kiépítését, amit igen jelentős köz- igazgatási, mezőgazdasági, illetve egyéb funkcióik indokolnak. Megjegyezzük, hogy e városok többségében a központi vízellátás kiépítését már megkezdték. A következő táblázatban és az 1. ábrán megyéink közműves ellátottságának néhány mutatóját ismertetjük. — 93 7 12 82 6 12 6 55 15 30 4. táblázat Közműves vízellátás Megye Központi vízműről Törpe, körzeti, stb. vízműről összesen ellátott lakosság aránya az összlakossághoz % Komárom 43,6 5,7 49,3 Csongrád* 17,5 22,5 40,0 Veszprém 26,2 9,2 35,4 Baranya* 30,2 3,8 34,0 Szolnok 18,4 15,1 33,5 Fejér 19,9 8,7 28,6 Győr—Sopron 26,0 1,4 27,4 Borsod—Abaúj—Zemplén* 23,8 3,4 27,2 Heves 16,6 4,5 21,1 Nógrád 12,7 6,4 19,1 Pest 10,8 8,1 18,9 Hajdú—Bihar* 15,3 3,5 18,8 Tolna 7,0 10,6 17,6 Vas 14,9 1,3 16,2 Somogy 11,8 3,4 15,2 Bács—Kiskún 8,6 6,3 14,9 Békés 0,5 14,0 14,5 Zala 9,6 2,7 12,3 Szabolcs—Szatmár — 0,3 0,3 * Megyei jogú várótokkal együtt. Megállapítható, hogy 1960-ban a fejlettebb iparral, valamint a pozitív artézi kutak telepítése szempontjából kedvező hidrogeológiai adottságokkal rendelkező megyék álltak a közműves vízellátás élén. A mezőgazdasági jellegű megyékben a közműves vízellátás általában alárendelt szerepet töltött be a köz- és magánkutas vízellátás mellett. A területi vízgazdálkodási területegységek (TVK) és a Vízügyi Igazgatóságok összefoglaló adatait a fejezet végén lévő mellékletek tartalmazzák. 1.2112 KÖZSÉGEK IVÖVÍZELLÁTOTTSÁGA Községeink lakosságának 1960. évi ivóvízellátoti- sága a következő adatokkal jellemezhető: Központi vízművekről 2% Törpe, körzeti stb. vízművekről 8% Közkutakról 30% Magánkutakról 60% ^100% 455
