Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
VII. FEJEZET Halászati vízhasznosítás 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése A halászati vízhasznosítás címén, a halászat 3 főbb ágazatával; a természetes vizek, halászatával, a tógazdasági, valamint a járulékos hatlenyésztés- sel foglalkozunk. A halászató vízhasznosítás feladata kapcsolódik a VI. Öntözés, IX. Települések, ipartelepek csatornázása. és a vizek tisztaságának védelme, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása c. fejezetekhez. A természetes vizeink hasznosítása a halászatból, a halállomány növeléséből és a meglévő halállomány védelméből áll. A halászat — mint e tevékenység üzeme — magából a halfogásból, az azt megelőző belterjes üzemelésből, előlkészítő tenyésztési munkából és az azt követő raktározási, szállítási és értékesítési tevékenységből áll. A halállomány növelése az ivadékok kihelyezéséből áll. Az ivadékot a tógazdasághoz hasonlóan állítják elő, ivó- és ivadéknevelő tavakban. A meglévő halállomány védelme az egyéb víz- használatokkal és a fogási renddel áll összefüggésben, melyhez a minimális élővíz mennyiség, ill. vízmélység, vízminőség, duzzasztóműveknél a, halak átjutásának biztosítása sorolhatók. Tógazdaságon az olyan mesterséges halastavakból álló gazdasági egységet értjük, ahol tervszerű és belterjes haltenyésztés folyik és ahol ennek a vízgazdálkodási feltételei biztosítottak. A tógazdaságainkban tenyésztett halfajta a ponty, ezenfelül beszélhetünk még pisztrángos tógazdaságokról is. A tógazdaságok műszaki megoldásukat tekintve lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és hossz- töltésesek. A körtöltéses halastavaknál a tónak kijelölt területet töltésekkel zárják körül. A tó feltöltéséhez szükséges tápvizet a víznyerés helyéről tápcsatornával szállítjuk a tóba és a lecsapoló csatornán vezetjük el, mikor az már feleslegessé válik. Körtöltéses halastavakat síkvidéken építenek. Völgyzárógátas halastó kisebb vízfolyások völgyének elzárásával létesül. Ezeknél a halastavaknál a nagyvizek lebocsátását árapasztók biztosítják. Völgyzárógátas halastavat domb- és hegyvidéken létesítenek. Hossztöltéses halastónak nevezzük valamely kisebb vízfolyás egyik oldalán hossztöltéssel létesített halastavat. Hossztöltéses halastavat domb- és hegyvidéken építenek. A tavaknak három főbb típusát különböztetjük meg: tenyésztő, termelő és tározó tavak. A tenyésztő tavak alaptípusai az ívató és ivadéknevelő tavak. A tenyésztő tavakban állítják elő a termelő tavak népesítésére, vagy a természetes vizeink halállományának utánpótlására szolgáló te- nyészanyagot. A termelő tavakban folyik a piacon értékesítésre kerülő halak tenyésztése. A tároló tavak kisebb földmedencék, amelyekben egyrészt a piacra kerülő halakat elszállításig tárolják, másrészt a tenyészanyagot átteleltetik. Üjabban az egyes termelő tavakat is felhasználják átteleltetésre. A halastavak főbb tartozékai a töltések, a töltések hullámverés ellen való védelmét biztosító művek, a víz beeresztésére és lebocsátására szolgáló (barát) zsilipek, az ezekhez csatlakozó táp- és lecsapoló csatornák, a közlekedést biztosító hidak, átereszek, továbbá, bárkázó zsilipek, bekötőutak, gazdasági vasutak, és távvezetékek. A tógazdaságokhoz tartozó magasépítmények: a raktár, műhely, istálló, munkásszállás, őrház,, iroda és lakóépület. Járulékos haltenyésztésnek nevezzük azt a tevékenységet, amikor az egyéb létesítmények főbb célja mellett haltenyésztést is folytatnak. Ilyen pl. az ivó-, ipari-, öntöző- és belvíz tározókban, rizsföldeken folytatott haltenyésztés, vagy a tavakba bevezetett szennyvizek tisztításával kapcsolatos haltenyésztés. 1.2 A múlt és jelen Magyarországon 1960-ban az összes halászatilag hasznosított terület kereken: 139 ezer ha volt és ezen összesen 134 ezer q volt a halzsákmány, illetve halhústermelés. Az összes termelésen belül a természetes vizek halászata alacsony, a tógazdasági haltenyésztés magas, a járulékos haltenyésztés közepes termelési eredményeket mutat. Ennek a hármas tagolásnak megfelelően a legfőbb területi és termelési adatok az alábbiak: Halászatilag hasznosított terület: Természetes vizek halászata 120,2 ezer, ha Tógazdaságok haltenyésztése 18,2 ezer ha Járulékos haltenyésztés 0,9 ezer ha összesen: 139,3 ezer ha 53 OVK 417
