Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
A vízrendszerhez kilenc öntözőfürt tartozik: a Gyulavári-, a Sándorhegyi-, a Gyulai „Béke” tsz-, a Gerlai „Magvető” tsz-, a Kígyós!-, a repülőtéri-, a békéscsabai „Május 1.” tsz-, a Borosgyáni- és a Felsőnyomási fürt. A Hármas-Körös vízrendszere A Hármas-Körösre — kisebb szétszórt öntözéseken kívül — csak a Félhalmi öntözőrendszer kapcsolódik. Ez a Félhalmi és Danizugi holtágra támaszkodó vízkivétellel működő öntözőfürtökre oszlik. Rendszeren kívüli felszín vizekre támaszkodó öntözések A holtágakra települt 700 ha-nyi kisebb szétszórt öntözés tartozik ide. Rendszeren kívüli kútöntözések (keleti és nyugati) Kútöntözést K étegyházától nyugatra, Bánkúitól északra, Újkígyós körül fél körben és az Orosházi fennsíkon irányoztunk elő. Tisza-Köröszug öntözései Az érintett területen csak a jó vízgazdálkodású talajok környékén lévő területek öntözését tervezzük. Ügyelni kell, hogy káros hatású talajvízszint emelkedés ne álljon elő. A TRK/9. terület öntözésének összefoglaló számadatai a következők. Az öntözésre berendezendő terület: 100 600 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 83 400 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert, rét- legelő, rizs, szőlő és gyümölcs. TRK/10. A T/7., 8., 9., 10., 11., 12. és T/14. rendszerek területén fekvő, de külön vízellátású A felsorolt rendszerek hatás területében fekszenek, ezért területileg önállóan nem alakíthatók ki. Az öntözéseket felszíni és felszín alatti vízellátásuk alapján csoportosítjuk. A felszíni vízre támaszkodó öntözések Bokros, Csánytelek és Atkasziget térségében fekszenek és a Tiszára támaszkodnak. Talajuk túlnyomóan a 3. talajhasznosulási kategóriába tartozik. A felszín alatti vizekre támaszkodó öntözéseket Kecskemét, Kiskunhalas és Csongrád környékén terveztük. A talajminőség szerint a terület az 1. és 2. kategóriába tartozik. A tárgyalt rész összefoglaló számadatai: Az öntözésre berendezendő terület: 10 100 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 10 100 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó és kert, rétlegelő és gyümölcs. Az Élővízcsatoma-rendszer 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 NAGYVONALÚ ÁTTEKINTÉS A feiezet 2.21 és 2.22 pontjai az öntözés feil osztásét hosszú távlatban területi elhelvezkedés szempontiából adiák meg, ütemezés nélkül. E pontban a fejlesztés ütemével foglalkozunk. A végrehajtás ütemezésére vonatkozóan a Keretterv az 1980. évi idővontig ad elgondolást. Ez megegyezik — ezen belül — a népgazdasági tervezésben kialakult 20 éves (1 961—19801 közötti feilesz- tésre vonatkozó tervidőszakkal. így biztosítható egvben az is. hogy ezen az időszakon) belül a víz- gazdálkodás fejlesztése az érdekelt népgazdasági ágak feilesztési célkitűzésének figyelembevételével készüljön. Az utóbbi kapcsolatokat illetően az öntözésnek a mezőgazdaság fejlesztésénél való részletesebb összhangiát az ütemezés vonatkozásában nem lehetett biztosítani. Ennek oka az, hogy a mezőgazdaság még nem rendelkezik olyan mélységű, területre lebontott feilesztési tervekkel, melyekre építve egyértelműen indokolni lehetne az ütemezést. Ilyen módon a kiépítési sorrend meghatározásánál csak részben volt lehetséges számszerű gazdasági mutatók alapján az öntözésfejlesztés iránt mutatkozó 20 éves népgazdasági és mezőgazdasági igényt területileg rögzíteni, mert részben adottságokból és természeti feltételekből kellett kiindulni. A fejlesztési ütem kialakításánál az alábbi tényezőket vettük figyelembe: — gazdasági mutatók, — természeti tényezők, — a meglévő öntözőrendszer adottságaiból következő szempontok. A gazdasági mutatóként a Kerettervben a jövedelmezőségi mutatót és a fajlagos beruházási mutatót vizsgáltuk. A jövedelmezőségi mutató, a „j” dimenzió nélküli mutató, a nettó jövedelem és beruházási költség hányadosa. A nettó jövedelem megállapítása normatívák alapján történt, ebben a területi mezőgazdasági termelési adottságokat csak annyiban vettük figyelembe, amennyiben azok a differenciáltan tekintetbe vett többlettermelési érték és a ráfordítás mutatóiban kifejezésre jutottak. Mind a jövedelmezőségi mutatóknál, mind a beruházásoknál az 1960. évi árszintet fogadtuk el. A természeti tényezők a területi feltételek és az éghajlati tényezők vonatkozásában játszanak szerepet az ütemezés meghatározásánál. Hazánk területi adottságai az öntözés szempontjából két fővízrendszerünfcnek megfelelően a Duna és a Tisza vízgyűjtőiében eltérők. a) A Duna vízgyűjtői énék területe túlnyomórészt hegyes, dombos vidék, összefüggő nagyobb öntöző- rendszerek kialakítására alkalmas sík területek főleg a Duna mentén és korlátozott kiterjedésben a Kisalföldön találhatók Szigetköz. Hanság, Rábaköz, Budapest alatt pedig a Kiskúnság, Sárköz. A Dunántúl többi részére jellemző, hogy az öntözések kisvízfolyásra, helyi lehetőségekre alapozva nagyszámban tározókra támaszkodva telepíthetők. A 389
