Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
talaj öntözés vízszükséglete a Mosonszentj ánosi duzzasztó felvízéből biztosítható. Az Ikva-torok melletti öntözőfürt vízét az Ikvából kapja. A Nicknél dúzzasztott víziből közvetlenül erre a területre is szállít vizet a Kis-Rába, s ezen túlmenően, a Kisr- Rábából víz adható át a Répcére, ahonnan a Kis- Répcébe lehet öntözővizet vezetni. A Lökös és a Tardosa patakok, a Kapuvár—Bősárkányi-csatoma szintén a Kis-Rábából kaphatnak vizet. A Kis-Rá- bából tudjuk ellátni a Farkasárkot, majd onnan a Szárföldi határcsatomát is öntözővízzel. A rendszer keleti szélén nagyobb csőkutas öntözés megvalósítását terveztük. A rendszer területén a Kardosér melletti (esőszerű), a Répce melletti (részben felületi, részben altalaj- nedvesítő), a Kis-Répce melletti (esőszerű), a, Kis-Rába melletti (esőszerű és altalaj), a Rábcáról ellátható (altalaj), * a Lökös—Tardosa melletti (esőszerű), az Ikva-toroki (felületi és altalaj), a Kapuvár—Bősárkány-csatoma melletti (esőszerű), a Farkasárok és Szárföldi határcsartorna melletti (esőszerű), a Hanság-főcsatomától É-ra fekvő (altalajnedvesítő), öntözések megvalósítását javasuljuk. Az öntözésre berendezendő terület: 17 150 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 17150 ha Az öntözendő növénykultúra kisrészben rét-legelő. D/4. Kiskunsági öntözőrendszer A most soron következő D/4, D/6, DÍ7, D/15, D!16, D/17 és D/18 területre vonatkozóan általánosan egyező sajátságokat az alábbiakban kiemelten ismertetjük. Természetes vízfolyás, a terület nyugati határán folyó Dunán kívül nincs. A területen meglévő csatornák, vízrendezési, felszíni vízelvezetési céllal épültek. Kizárólag öntözővíz szállításra létesített csatorna a területen nincs. A terület feltalaja a Dunavölgyi-főcsatoma (DVCS) két oldalán egymástól eltérő. A Főcsatornától keletre — a Duna—Tisza vízválasztójáig — túlnyomórészt homokos, míg a Duna és a DVCS között jól termő, dunai öntés és vályogtalaj ok találhatók. E két fő talaj féleség mellett, nagyobb összefüggő területen találunk szikes foltokat (Akasztó, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszent- miklós, Kunpeszér stb.) és tőzeges talajú területeket (Örjeg mocsár, Kolontó, Csukástó). A Dunából a balparton elvileg mindenütt építhető vízkivételi mű. A dunai vízkivételt költségessé teszi a széles hullámtéren való átvezetés. Közvetlen vízkivétellel elsősorban a kisebb méretű hullámtéri területék öntözhetők a Dunából A belvízcsatornák némelyike olyan bővizű, hogy az öntözési idényben — a csatorna vizének minőségétől függően — felhasználható öntözésre. Ezen túlmenően a Dunavölgyi-főcsatomába az öntözési idényben a dömsödi árapasztón és a XXX-as csatornán keresztül öntözővíz bocsátható be. A D/4 öntözőrendszer vízkivétele a Soroksári Dunaágból gravitációsan biztosítható. Az öntöző- rendszer vízigénye 16,5 m3/s. A vízkivételnél ezenkívül 5 m3/s vízhozamot veszünk ki a Dunavölgyi- főcsatoma balpartján létesülő öntözőtelepek számára (D/6), valamint további 10 m3/s-ot a Kalocsai öntözőrendszer (D/7) számára. A tassi vízkivételi mű tehát összesen 31,5 m3/s vízkivételre épül ki. Az öntözővizet a régi Duna-medrekben vezetjük. A rendszer 29 fürtből áll. Az öntözésre berendezendő: 31 000 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 28 000 ha Az öntözendő növénykultúra 75%-ban szántó, a többi rét-legelő, halastó, kultúmád és rizs. D/6. A Dunavölgyi-Főcsatorna, Duna—Tisza-csatorna Az öntözővizet a Soroksári Dunaág, a Duna— Tisza-csatorna, a Dömsödi árapasztó csatorna és a Dunavölgyi-főcsatoma (Sári zsilip és Kunpeszeri zsilip közötti szakasza) szállítja. A terület általánosságban nyugtalan felszínű, nagyobb összefüggő homokhátakkal és mélyebben fekvő ártéri területekkel. A keleti részen lévő dunai törmelékkúpot régi dunai lerakódásból származó homok borítja. E homokterülettől a Dunáig a felső réteg újabbkori dunai lerakódás, homokos iszap, löszös iszap. Az egész területen a talajok közös vonása, hogy mind meszes és a szénsavas mésztartalom nagyon különböző. A felszín alatti szintek meszesebbek, mápt a felső szint. A talajok termelési értéke a termőréteg vastagságától, illetve az akkumulációs réteg mélységétől függ. Ebben az egységben nem beszélhetünk összefüggő öntözőrendszerről. Mindamellett a már említett összefüggéseknél fogva, ezek együttműködő rendszerekként működnek, a vízelvezetési lehetőségek adattak. Az öntözések vízellátását három vízrendszer biztosítja. A Dunavölgyi-főcsatoma által szállított vízhozamból 5 m3/s-ot a bajai térség öntözésére kell leadni. A tervezett nyílt csatornahosszak 75%-át szigetelni kell és a tervezés előtt a csatornák nyomvonalán szivárgási vizsgálatok végzése szükséges. Az öntözésre berendezendő terület 31 000 ha Az egyidejűleg öntözhető terület: 26 000 ha Az öntözendő növénykultúra 90%-ban szántó, kis részben kertészet szőlő-gyümölcs és legelő. (Lásd még a D/4. rendszernél előadottakat.) D/7. Kalocsai öntözőrendszer Az öntözőrendszer vízellátása részben a Kiskunsági öntözőrendszerből (10 m3/s), részben a foktői kettős működésű szivattyútelep felhasználásával történik. A Kiskunsági öntözőrendszerből további 5 m3/s vízhozam felhasználását irányoztunk elő a Kalocsai öntözőrendszer északi határán túl, a Dunavölgyi- főcsatoma jobbpartján. Szivárgási veszteségek a Kiskunsági öntözőrendszerrel kapcsolatos magasvezetésű öntözőcsatornákból várhatók. 378
