Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
lembe vette az ipar fejlődéséből és decentralizálásából, a településiek fejlesztéséből keletkező igények kielégítését is. Mindezen szempontokat a Keretterv a tudomány és a technika korszerű állásfoglalásainak érvényesítésével kívánta elérni, messzemenően alkalmazva a legújabb hazai és külföldi eredményeket és tapasztalatokat. Ezzel kapcsolatban talán elegendő arra utalnunk, hogy — a vízpótlás kérdésében a dombvidéki, ártéri és síkvidéki tározás, valamint a felszín alatti vízkészlet teljes felhasználása volt a szempont, — az öntözési módoknál az esőszerű öntözés korszerű fajtái, különösen pedig a nyomási- központokra támaszkodó automatikus vezérlésű nagy öntözőrendszerek alkalmazása jutott jelentős szerephez. Emellett a tereprendezés, a vízveszteség minimumra való csökkentése (burkolatok, héjcsatomák, zárt vezetékek), az önműködő vízszintszabályozás és vízmérés berendezései, a műanyag lehetőség szerinti alkalmazása, a kivitel nagyfokú gépesítése, az előregyártás, a villamosenergia nagymértékű alkalmazása voltak azok a korszerű műszaki szempontok, amelyekkel a távlati elképzelések megvalósításánál számoltunk. Mindezek alkalmazásával a Keretterv olyan területek öntözését is tárgyalja, melyek a mezőgazdaság szempontjából az öntözést legjobban meghálálják, de amelyekre eddig a technikai elképzelések vagy eszközök hiánya miatt gondolni nem lehetett. Ilyen területek pl. a kitűnő talajadottságú löszhátak, vagy a dunántúli Mezőség rendszerei. Ez utóbbiak öntözésénél — külföldi tapasztalatok alapján — öntözéses területeknél először irányoztuk elő nagy vízhozalmoknak nagy magasságba való szállítását. Ugyancsak a korszerű elvek alkalmazása tükröződik a mezőgazdasági tervezésben is, ahol a sokféle talajnak öt talajhasznosul ási kategóriába való sorolásával először sikerült e téren a könnyű áttekintést biztosítani. A terv készítésére hatott az öntözéses gazdálkodás többletköltségeinek és a gazdaságossági számítások részleteinek elmélyült kidolgozása, a vízminőség feltárása, a különböző minőségű vizek és talajok kölcsönhatásának, nemkülönben az öntözési mód és a talaj vízszint-állás egymásra hatásának stb. figyelembe vétele. összegezve, az öntözés keretterv a lehetőségekhez képest, minden szükséges szempont figyelem- bevételével készült. Az öntözésfejlesztést részletesen a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek tárgyalják. E helyen — a TVK-ekben szereplő adatok alapján — összefoglaló adatok közlésére szorítkozunk. Az összefoglalók nem térnek ki az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos vízrendezési kérdésekre. Ezzel a TVK-k öntözési és belvízrendezési fejezetei a szükséghez mérten foglalkoznak. Általános szabályként azonban itt is hangsúlyozzuk, hogy az öntözéssel kapcsolatos vízrendezési munkákat a szükséges mértékben még az öntözést megelőzően mindenütt el kell végezni. A részletesebb ismertetés előtt összefoglaljuk a távlati tervnek, tehát az 1961 január 1-től számított teljes fejlesztésének néhány legjellemzőbb számadatát. a) Öntözésre berendezendő terület: Öntözőrendszeren belül j kívül 1000 ha összesen % A Duna vízgyűjtőjén 1 101,4 231,3 1 332,7 56 A Tisza vízgyűjtőjén 649,7 407,2 1 056,9 44 összesen: 2 389,6 100 b) Egyidejűleg öntözhető terület: Öntözőrendszeren belül kívül összesen % 1000 ha A Duna vízgyűjtőjén 1 014,8 225,9 1 240,7 57 A Tisza vízgyűjtőjén 587,3 364.9 952,2 43 Összesen: 2 192.9 100 c) Az öntözésre berendezendő terület megoszlása művelési ág szerint: 1000 ha 0 •' . 0 rizs (—16,4)* (-2) szántó és kert 1921,9 81 rét-legelő 274,4 12 szőlő, gyümölcs 209,7 9 összesen: 2389.6 100 d) Az öntözésre berendezendő terület megoszlása öntözési mód szerint: felületi v. altalaj esőszerű hordozható földbeépített v. vegyes 1000 ha 677,6 728,8 983,2 0 i) 28 31 41 Összesen: 2389.6 100 f) Főművek munkamennyiségei és költségei: Földmunka 84 millió m' Beton 3,5 millió m:! Kő 0,3 millió m3 Gép 7 ezer tonna Költség 14,2 milliárd Ft Fajlagos költség kereken 6000 Ft/ha (2 389 650 ha-ra). * g) Belső berendezések munkamennyiségei és költségei: Földmunka 190 millió m3 Beton 0,8 millió m3 Kő 0,2 millió m3 Gép 32 ezer tonna Költség 26,6 milliárd Ft Fajlagos költség kereken 11 000 Ft/ha (2 389 650 ha-ra). * A fejlesztési időszakban az újonnan építendő és a kikapcsolandó területek egyenlege. Az évenként tényelegesen üzemelő terület a mindenkori igényeknek megfelelően ettől kisebb mértékben eltérhet. 376
