Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VI. fejezet. Öntözés

megfelelően hasznosítják. Meggyorsult a már megépült öntözőrendszerek valamint helyi vízkészletek kihasználása.

Az öntözés minőségi fejlődése és jövedelmezősége viszont jóval elmaradt a lehetőségek mögött. Az alapvető műszaki feltételek biztosítása mellett nem történt kellő gondoskodás az öntözés közgazdasági és üzemi megalapozásáról, a járulékos beruházásokról (épület, gép, állat, szállítóeszköz stb.), a tápanyagellátás javításáról, továbbá a megfelelő szakmai irányításról.

1.3 Az öntözés fejlesztésének szükségessége

A népgazdaság általános fejlődése, külkereskedelmi mérlegünk szempontjai és elsősorban az élet- színvonal emelkedése következtében! fellépő igények megkívánják a mezőgazdasági termelés jelentős fejlesztését. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy az — a lehetőség szerint — független legyen a természeti tényezők ingadozásától. Ebben az öntözésnek alapvető szerepe van, mert az öntözés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének egyik legfontosabb módszere.

Az öntözés bevezetését az alábbi szempontok indokolják:

— az aszályos időjárás következtében előálló terméskiesések csökkentése;

— a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonalának emelése;

— olyan növénykultúrák termelése, mely csak öntözéses körülmények között lehetséges.

Hazánkban az öntözés fejlődésében és fejlesztésében mind a három szempont szerepe jelentős.

Magyarország éghajlata szeszélyes, sokszor kedvezőtlen a osapadékeloszlás és gyakoriak az aszályok. Ez a növénytermelés eredményében nagyfokú bizonytalanságot jelent. A kukorica termelésiben például a júliusi csapadék mennyiségétől függően csaknem 100%-os termésingadozás állapítható meg. Így az 1936, 1937. és 1938. esztendőkben, amikor az optimális csapadék rendelkezésre állott, hektáronként átlagosan 22 q termés volt. Ezzel szemben az aszályos 1928, 1931. és 1935-ös esztendőkben, amikor a júliusi csapadék .10—20 mm között ingadozott, csak 13—14 q/'ha 'közötti átlagos terméseredmény jelentkezett.

Az öntözés szükségességének szemléltetésére csatoljuk Magyarország öntözésigényességi térképét. Az 1. ábrán látható görbék az azonos öntözésigényességi hányadost jelentik; a lehetséges párolgás és csapadék hányadosát (ariditási tényező). Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb a csapadék- hiány. Az ábrán jól kivehető, hogy főleg a Nagy- alföld és a vele szomszédos területek öntözésigé- nyesebbek és ezen belül a Középtiszavidék és Körösvölgy 1,4-es értékével az ország legaszályosabb része.

A másik szempont a többtermélés elérése.

A többlet növényi termék elsősorban az állattenyésztés fejlesztése szempontjából szükséges. Amellett, hogy az állati termékek fontos exportcikket jelentenek, a lakosság ellátásához is szorosan kapcsolódik. Az állattenyésztés fejlesztésének indokolására szolgál az alábbi néhány adat:

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a ,,FAO” 1959. évi adatai szerint az állati eredetű fehérje-fogyasztás

Európai átlagban 45 gr/fő/nap

Magyarországon 33 gr/fő/nap

az állati eredetű élelmiszercikkek fogyasztása

Európai átlagban 97 kg/fő/év

Magyarországon 78 kg/fő/óv

A fenti mutatók sírra utalnak, hogy az állati termékek fagyasztása terén az európai átlagok alatt vagyunk.

Az állattenyésztés fejlődésében gyökeres változást hoz az öntözés. Különösen jelentős az ott, ahol a szükséges takarmánymennyiség öntözés nélkül nem biztosítható, a takarmánybázis növelésével és folyamatos biztosításával nemcsak az áUatsűrűség növelését, hanem ezen belül a termelékenység lényeges emelését is biztosítani lehet.

Az életszínvonal növekedése különösen az állati termékek fogyasztására van jelentős hatással. Ezt igazolják az alábbi hazai adatok:

Jövedelem Ft/fő. év.

— 7200 7201— 9600 9601—12000 12001—14400 14400—

Húsfogyasztás kg/fő. év.

25,10

32,23

36,82

43.40

47.41

Hazai viszonyok között a termelés mennyiségének növelése a termőterület növelésével nem oldható meg, sőt az ipar, a közlekedés és a települések mind nagyobb területet vesznek igénybe a mezőgazdaságilag művelt területből. Ezért fontos a magasabb termésátlagok biztosítása. Termésátlagaink alakulása pedig nagymértékben, az időjárás, elsősorban a csapadék függvénye. — Az állandó nagy termések biztosításában az öntözésinek döntő a szerepe. Hatása népgazdasági szinten különösen a szélső értékek csökkentésében jelentkezik.

Az öntözés lehetővé teszi a növényi tápanyagoknak fokozott felhasználását.

A mezőgazdaság mennyiségi és minőségi színvonalának emelése megkívánja a gyengén termő területek fokozott bevonását a mezőgazdasági termelésibe. A rosszul termő területek jelenleg is gyors ütemben pusztulnak. Ezért jelentős a gyengén termő talajoknak az öntözés segítségével a termelésbe vonása. Ez beilleszkedik azokba a célkitűzésekbe, melyeket a Párt Központi Bizottság és a kormány a rét-legelő területek megjavítására kitűzött.

Az olyan növénykultúrák tekintetében, amelyeknek terméshozama öntözés nélkül nem, vagy csak kevéssé növelhető, elsősorban a zöldségtermelést kell említeni. Az utóbbi évek tapasztalatai emellett azt mutatják, hogy a szőlő- és gyümölcstermelés fokozásában is jelentős az öntözés szerepe. Itt kell

370