Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

16. táblázat Sürgősségi sorrend Talajvédel­mi eg ység száma Vízgy űjtő neve i 2 3 99. (15.) Marcal balpart a Tárná és a Gerence torkolata között 100. (3.) Hansági Főcsatorna a Fertővel 101. (1.) Répce és Kőris patak nélkül 102. (11.) Rába és Lánka patak és a Marcal között adatait nem függőlegesen egymásba folyó, folya­matos ábrázolással, hanem esztendőnként különvá­lasztva ábrázoltuk. Ennek kettős oka van. Az egyik az, hogy ezzel a tervezői művezetés folyamatos tevékenységét szembetűnőbben tudtuk ábrázolni, míg a másik szerint az egyes esztendők új kezdésű munkái job­ban szembetűnnek. Az ordináta (függőleges) ten­gelyen tehát nem folyamatosan, hanem az egyes esztendei oszlopok esetében külön-külön kell a be­rendezésre váró üzemek számát leolvasni. A talaj védő gazdálkodás általános bevezetéséhez a mainál lényegesen több szakember szükséges. Erőteljesen fejleszteni kell az állatállományt, ami az istállótémövelés követelményét támasztja. A ta­lajvédelmi műszaki létesítmények építésekor, va­lamint azok jókarbantartásához a nagyteljesítmé­nyű földgépek állományának szaporítása szükséges. A talajvédő gazdálkodáshoz lehetővé kell tenni, hogy az üzemek olyan erő- és munkagépeket sze­rezhessenek be, amelyekkel a lejtős területek mű­velése gazdaságosan, a kívánt minőséggel, a fel­borulás veszélyétől mentesen oldható meg. Ez a ha­zai gépgyártás fejlesztését és a gépimport esetle­ges kiegészítését kívánja meg. A felsoroltak tehát a talajvédelmi beruházások kapcsolódó, illetőleg járulékos beruházási szükségleteit jelentik, A Területi Vízgazdálkodási Kerettervekben ki­dolgozott talaj védő vetésszerkezeti arány alapján meghatározott üzemi gépszükségletet — a sajátos gépesítést igénylő 5—25%-os lejtésű területek ré­szére kidolgoztuk. A számítás eredményeit a 7. mellékletben mutatjuk be. Az üzemi gépesítés várható teljes beruházási költsége — a tervezett gépek fennálló üzemi árán számolva és az 5,1—25%-os lejtésű mezőgazdasági művelésű területekre vonatkozóan — a következő: Erőgép Erőgép Munkagép Összesen LE kategória millió Ft millió Ft millió Ft 601—80 Le 1 072,0 268,3 1 340,3 (D—4K) 25—30 Le 1 064,0 687,4 1 751,4 (UE—28) 15—2 0 Le 292,1 497,9 790,0 (RS—09) összesen: 2 428,1 1 453,6 3 881.7 A földgép szükséglet a talajvédelmi tereprendező munkák 20 esztendő alatti teljes elvégzésére, esz­tendőnként 150 munkanap és 12 óra/nap termelő- munka esetén^ tartalék gépállomány nélkül az alábbi: Sz—100-as dózer: (20 m3/óra teljesítménnyel számolva) 140 mil­lió m3 földmunka végzésére szükséges össze­sen 195 db. Beruházási költsége 78 millió Ft. DT—54 szkréper, 2,5 m3-es: (30 m3/óna teljesítménnyel számolva) 100 mil­lió m3 földmunka végzésére szükséges össze­sen: 93 db; beruházási költsége 24 millió Ft. A fölmunkagépek beruházási költségigénye tehát összesen 102,8 millió Ft. A vízgyűjtőterületek rendezéséhez kapcsolódik a vízfolyások feliszapolódásának elkerülésére létesülő hordalékfogó gátak és vízmosáskötések. Megépí- tési sorrendjüket a talajvédelmi rendezés szabja meg. A talajvízszintet szabályozó lecsapoló csatornák többnyire az egyes befogadó vízfolyások rendezése után kerülnek kivitelezésre, kivéve a Zala és Mura vízrendszerét, ahol a magasabb fekvésű szántóföl­deken végzett alagasövezés a befogadók jelenlegi állapota mellett is elvégezhető. A nyílt árokháló­zattal történő lecsapolás viszont itt is a fő befo­gadók rendezése után valósítható meg, azonban az egyre növekvő mezőgazdasági igény miatt a talaj- vizszintszabályozási munkákat 1980-ig be kíván­juk fejezni. 325

Next

/
Oldalképek
Tartalom