Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
kisvízfolyások medertisztogatási költségének csökkentése érdekében több helyen tervezünk vízmosásmegkötő és hordalékvisszatartó műveket, azonban eredményes működésük előfeltétele, talajvédelmi szabályokat követő mezőgazdasági termelés bevezetése. A Tisza vízgyűjtőben a vízmosáskötési munkák költségének 50%-a a Tama és a Hangony vízgyűjtőbe esik. A vízmosások vízgyűjtőnkénti megoszlását az 13. táblázaton ismertetjük. — A mélyfekvésű rét- és legelő területek talaj- vízszintszabályozását a három nagy vízgyűjtőterület (Duna, Dráva, Tisza) között a legkisebb mértékben a Tisza vízgyűjtője igényli. E területen 14. táblázat Megnevezés A tervezettle- csapolások területe Talajszintszabály ozás költsége A síkvidéki terü letek rendezéséből átvett te- j rületek rendezési költsége ha millió Ft 1 2 3 4 Bodrog vízrendszere a Ronyva kivételével 35 0,16 — Ronyva 34 0,08 — Ronyva vízrendszere 242 0,75 — Sajó 'kisvízfolyásai kivéve az alábbiak: 122 0,48 Hangony patak 210 0,76 — Hangony vízrendszere 37 0,35 — Bán patak 107 0,47 — Bán vízrendszere 185 0,44 — Szuha patak 180 0,52 — Szuha vízrendszere 150 0,43 — Bódva patak 485 0,94 — Bódva vízrendszere 225 0,79 — Hemád vízrendszere 268 1,04 — Takta vízrendszere 294 0,79 — Eger—Rima patak 140 0,32 — Eger—Rima vízrendszere 632 1,60 — Laskó patak — — 1,65 Laskó vízrendszere 122 0,36 — Zagyva 1 900 2,10 — Zagyva vízrendszere az alábbiak nélkül: 295 0,32 Galga patak 1 200 2,40' — Tama vízrendszere 1 081 2,20 — Tápió (Egyesült-Alsó Táipió) 3 600 7,20 — Tápió vízrendszere 1700 3,40 — Tisza vízrendszere ossz.: 13 294 27,90 1,65 ugyanis az esésviszonyok lehetővé teszik a vizek gyors lefolyását, tehát nem keletkeznek pangó, lefolyástalan területek. Lecsapolást 13 294 ha területen irányoztunk elő kizárólag nyíltárokhálózat kiépítésével. A lecsapolási munkák főbb jellemző adatait és költséghatásukat vízgyűjtőnként részletezve a 14. táblázat tartalmazza. 2.23 A KISVÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETÜK RENDEZÉSÉNEK EGYMÄSRAHATÄSA ÉS EGYÜTTES HATÄSUK a vízgazdálkodás és a népgazdaság más Ágazataira. A komplex vízgyűjtőrendezés megvalósításával a 'kisvízfolyások kiöntésének gyakorisága, a medrek felisizapolódása, elfajulása és a fenntartás költsége csökken. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek növelhetők a talajvízszint szabályozásával, lehetővé válik a művelési ág változtatása. A vízgyűjtőterületek talajvédelmi rendezése a termőtalaj lepusztulását megakadályozza, illetve elviselhető mértékre csökkenti, és ezzel a termésátlagok növekedését elősegíti. Az árvízi homaziok kiöntésének csökkentésével a kisvízfolyás rendezésekhez vízhasznosítási érdekek is kapcsolódnak (ipari vízigényt, öntöző vízigényt, halastó vízigényt biztosító tározók készítése révén). A vízrendezésekkel biztosítható a lakó- és ipartelepek árvízi védelme is. A közlekedési (út, vasút) vonalak árvízi elöntés elleni védelme, a hidak és áteresztők megfelelő kiépítése a közlekedési ágazat elsőrendű érdeke. A kisvízfolyások rendezése a fent ismertetett legkülönbözőbb népgazdasági ágazattal kerülnek kapcsolatba és szerteágazó nagy hálózatuk következtében tesznek szert népgazdasági jelentőségre. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA. A kisvízfolyások rendezése, a műtárgyak és medermunkák 2.12 pontban rögzített elveknek megfelelő, végleges kialakítása összesen 3953 millió Ft költséget igényel. A vízfolyásokat keresztező műtárgyak építési és átépítési költsége a fenti összegből 1137 millió Ft, a kizárólagosan vízrendezési munka költsége összesen 2816 milhó Ft. A munkák sorrendjének a megállapításánál elsősorban a mezőgazdasági igények voltak döntőek, de figyelembe vettük a munkák műszaki előrehaladottságát is. Előre soroltuk a népgazdaság szempontjából jelentősebb, a vízrendszer gerincét alkotó befogadókat és főbb mellékvízfolyásokat, míg 1980. év után, 10—15 év alatt, azokat a munkálatokat kívánjuk elvégezni, amelyek túlsúlyban helyi érdekeket képviselnek. Ennek megfelelően 1980-ig 2718,5 millió Ft, 1980 után pedig 1234,5 millió Ft a költség szükséglet. 322
