Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

4. táblázat

Dráva vízgyűjtő

Vízgyűjtő terület

Rendezett szakasz hossza

A vízfolyás teljes

Megnevezés

1960-ban

1980-ban

1980 után

hossza

hozam

km*

km

m8/s

1

2

3

4

5

6

7

I. kategóriájú vízfolyások:

Kebele patak

306,0

0,8

8,2

—

9,0

21,0

Határ patak

29,0

—

6,8

—

8,5

9,4

Kerfea patak

1 761,6

—

53,8

—

55/7

90,0

Kerka ág

8,0

—

1,0

—

2,8

©

©

Le

ndva Adovány p.

865,0

6,5

—

—

6,5

42,0

Cserta patak

411,0

—

4,0

—

4,0

42,0

Principális

609,4

—

6,8

—

6,8

41,0

Dombó főág

361,0

—

10.8

—

10,8

39,9

Zsdála patak

51,0

—

20.2

—

26,5

7,3

Babocsai Rinya főág

961,0

—

30,8

—

30,8

65,0

Feketevíz

1 863,1

9.9

27,7

—

39,1

142,5

Egyesült Gyöngyös

481,4

10,7

—

—

10,7

72,5

Almás patak

235,3

11,6

—

—

13,6

50,6

Bükkösdi vf.

363,5

6,8

—

—

13,9

49,0

Bükkösdi árapasztó

30,0

—

—

—

12,1

20,0

Okorvíz

130,0

3,4

—

—

18,3

40,5

Egerszegi csatorna

225,3

5,8

—

—

6,1

49,6

Pécsi víz

392,6

—

29,1

—

29,1

65,4

A H. és III. rendű vízfolyások a Dráva vízgyűjtőben 2 801,2

164 0

1 775,5

438,0

2 589,0

_

Dráva vízgyűjtő kisvízfolyásai összesen: 6 283,0

219 5

1 974,7

438,0

2 879,3

Megjegyzés: A mértékadó vízhozam a vízfolyás legalsó szakaszára vonatkozik.

jes fejlesztés eredményeként az I. kategóriájú vízfolyások 91%-a, a II. kategóriájúak 88%-a, a III. kategóriájúak 48%-a épül ki. A munkálatok végrehajtásához 757,9 millió Ft-ra van szükség.

A Tisza vízgyűjtőjén szükséges kisvízfolyás rendezések összefoglaló főbb adatait az 5. táblázat tartalmazza.

2.22 A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSÉNEK KERETTERVE

A vízfolyások rendezésének eredményessége céljából, valamint a mezőgazdaság termelésének biztosítása, illetve fokozása érdekében szükséges a vízgyűjtőterület rendezése. A termőtalaj lepusztulását meg kell akadályozni az agronómiái és műszaki eljárások összehangolt alkalmazásával a vonalerózió megszüntetése érdekében vízmosáskötő, illetve hordalékvisszatartó műveket kell létesíteni. A mélyfekvésű völgyek talajvízszintjét a területek hasznosításának megfelelően le kell szállítani.

A vízgyűjtőterületek rendezésével kapcsolatban tehát a talajvédelem a vízmosáskötések és a talaj- vízszintszabályozás feladatait tárgyaljuk.

A végrehajtott adatfelvétel és értékelés alapján — a 2.12 alatt ismertetett „fejlesztési alapelvek” szerint kidolgoztuk a vízgyűjtőterületek talajvédelmi rendezési Kerettervét. Ennek lényege a mezőgazdasági termelés olyértelmű átrendezése, fejlesztése, hogy az ország termelési szükségleteinek teljes mértékű figyelembevétele mellett a vízgyűjtőterületek mezőgazdasági hasznosítása a talajvédelem előírásait kövesse. A felmérés és értékelés keretszámait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Az ország 47 378 km2 kiterjedésű hegy- és dombvidéki (lejtős) területéből 31 248 km2 szarul talaj- védelemre. A talajvédelem esetenként szükséges mértéke vízgyűj tőnkült, sőt ezen belül üzemenkint, természetesen igen eltérő lehet.

Az 5. sz. melléklet 4—8 oszlopai a lejtős felszínű, mezőgazdasági művelésű területek lejtőkategóriák szerinti megoszlását tartalmazza, a térképről leolvasható kiterjedés szerint. A 9., 10. és 11. oszlopok (rét, erdő, belterület) területi adatait szintén közvetlenül a térképről olvastuk le.

Ugyané melléklet 12., 14., 16., 20. és 21. oszlopai már az értékelés eredményeit tükrözik és azt mutatják be, milyen jellegű, talajvédő elveket kö316