Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
c) A talajvízszint szabályozás terén: — A károsan magas talajvízszintet az igényeknek legkedvezőbb — állandó — szinten kell tartani. Mezőgazdasági célú talajvízszint szabályozásoknál kerülni kell az energia-igényes megoldásokat. — Talajvízszint szabályozással kapcsolatban elsősorban a rétek és legelők lecsapolását irányoztuk elő. E területek lecsapolására keskeny meder- fervekű, legalább 1:3 oldalhajlású árkokat terveztünk. mert ezek a rétművelést és az állatok szabad átjárását kevésbé akadályozzák. — A kisvízfolyások alsó szakaszain jelentkező belvizes jellegű területeken a téli és koratavaszi káros vizek 13—14 nap alatti levonulását biztosítjuk. A nyári elöntések 1—2 nap alatti levezetését tervezzük. 2.13 AZ EGYES HATÖSÄGOK SZEREPE A VÍZFOT Y*SOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSÉBEN A vízfolyások és vízgvűitőterületek rendezésének országos szintű irányítását az Országos Vízüpvi Fő- iqazpatósáa és a területi feladatok ellátására hivatott 12 Vízügyi Igazgatóság látta el. Hatósági és szaktanácsadói minőségben minden, vízfolyásra kiterjedően működnek; hitelbiztosítás és gondozás szempontiából azonban csak az I. és a II. kategóriáid vízfolyásokkal foglalkoznak. A III. kategóriáid vízügyi feladatok összefogója a tanácsi szervek. A feladatok megoldását a Vízügyi Igazgatóságok felügyelete alatt álló vízrendező társulatok végzik, amelynek tagjai főleg állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezeték. A több község határán áthaladó lecsapoló főcsatornába betorkoló kisebb lecsapoló csatornák és szívóárkok rendezése, továbbá, kisebb érdekeltségű vízkár elleni védelmet biztosító vízmosáskötés III. kategóriájú feladat. A talajvédelem végrehajtásának közvetlen irányítására a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatósága hivatott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a talajvédelmi, távlati (irány-) tervek készítésével és a víz- rendezési (vízhasznosítási) és talajvédelmi társulatók szervezésének és ellenőrzésének főhatósági irányításával, a talajvédelmi igazgatásnak — a Földművelésügyi Minisztérium melletti — második, legfontosabb szerve. A talajvédő erdősitések és erdőhasználat főhatósági irányításával, az Országos Erdészeti Főigazgatóság foglalkozik. A talajvédelmi berendezkedés végrehajtása terén — földművelésügyi vonatkozásban, — a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályai, — vízügyi igazgatása téren — a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok intézkednek. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságát a feladatok ellátásában a megyei talajvédelmi bizottságok támogatják. 2.2 A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületük rendezésének keretterve A 4., 5. és 6. mellékletek a Területi Vízgazdálkodási Kerettervegység, fővízgyűjtők és Vízügyi Igazgatóságok szerinti bontásban ismertetik mindazon adatokat és költségkihatásokat, amelyekkel a kisvízfolyás és vízgyűjtőterületének rendezési fejlesztését jellemezni lehet. A továbbiakban átfogóan ismertetjük a fejlesztés lehetőségeit és módját a Duna, a Dráva és a Tisza vízgyűjtő bontásban. Először a kisvízfolyások, majd a vízgyűjtőterületeik rendezését tárgyaljuk. 2.21 KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSÉNEK KERETTERVE Az I. kategóriába tartozó vízfolyások rendezését népgazdasági szükségszerűség, a határt metsző és a határt képező kisvízfolyások rendezését pedig, a nemzetközi megállapodások határozzák meg. A fajlagos beruházási költséggel kancsolatban meg kell jegyezni, hogy az érdekeltségi területre vonatkoztatott beruházási összeg egyes esetekben nem ad reális képet. A Principális csatorna rendezésénél például a meder telies földmunkáját elvégezték a múltban, s ugyanakkor a depónia, illetve töltésénítést nem. Ha a fejlesztésnél az egész vízfolyás hosszhoz tartozó érdekeltségi területre (1%- os árvíz által elöntött területre) vonatkoztatnánk a beruházást, a valóságos helyzetnél, alacsonyabb mutatót kapnánk. A fejlesztés során a kisvízfolyások közül az I. kategóriába tartozó kis vízfolyások a telies hossz %-ában kifejezve 94%-át. II. 91.5°/o-át. III. kategóriába tartozók 86%-át kell rendezni. Az alapvető rendezések összberuházási igénye 3933 millió Ft, melyhez még külön fenntartási és felújítási költségek is szükségesek. 2 211 A DutiP. vízgyű jtőterületéhez tartozó kisvízfolyások rendezése A Duna-menti kisvízfolyások rendezésiét sürgeti a terület ipari központjainak (Ajka, Tata—Dorog, Várpalota—Inota—Pét) fejlődése és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság biztonságos termelési lehetőségeinek megteremtése. A Zala menti rét és legelők jókarba helyezéséhez takarmányaövelési érdek fűződik. A Balaton menti vizenyős területek rendezése az üdülés és idegenforgalom szempontjából fontos. A patinás és szépfekvésű, virágzó városaink (Sopron, Szombathely, Veszprém), valamint ipari és bányász városaink (Ajka,, Tatabánya, Tata, Dorog), ezenkívül Székesfehérvár, Kaposvár számos problémája — és így fejlődési lehetőségei is —, a kisvízfolyások rendezéséhez kapcsolódnak. A fenti városoknál a 'kisvízfolyás rendezésének kérdése városrendezés, szennyvízelhelyezés, illetve tisztítás, vagy ipari- és ivóvízigény biztosításának problémáihoz is csatlakozik. w A Duna vízgyűjtőjében (lásd 4. melléklet) 1980- ig 6613 km, ez után pedig 8683 km hosszú szakasz rendezését tervezzük. A fejlesztés után a rendezett szakasz a teljes hossz %-ban kifejezve I. kategóriájú vízfolyásoknál 96%, a II. és a III. kategóriájúaknái egyaránt 92%. A fejlesztés során 3787 híd és 4536 áteresz építését, illetve átépítését irányoztuk, elő. A kisvízfolyások rendezésének költsége 2774,5 millió Ft, amelyből a műtárgyak költsége 713,7 millió Ft. 40 OVK 313
