Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A belvízgazdálkodás szorosan összefügg a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésével a terméseredmények növelésével és a talaj minőségi javulásával. A belvízrendezés csökkenti a terméskárokat, ezzel növeli a terméshozamot; a belvízhaszr nosítás és a belvíz mesterséges visszatartása ugyancsak a mezőgazdasági termelés szolgálatában állnak. A síkvidéki területek vízrendezése teszi lehetővé az öntözéses gazdálkodás elterjedését. Igényeket támasztanak a belvízgazdálkodással szemben más népgazdasági ágak is. Ezek a szempontok különösen jelentősek a terv mennyiségi, költségeket és a várható terméshozamokat vizsgáló értékelésénél, mert a belvízgazdálkodás beruházásai nem csupán az elhárított károkkal amortizálódnak, hanem ezek adják az alapot további jövedelmező beruházásokhoz. Jelen terv rögzíti a belvízgazdálkodás mai helyzetét, feladatairól áttekintést ad, kijelöli a jövő teendőit, és megadja a szükséges beruházási költségeket. A tervezés időszakában Magyarország 83 belvíz- rendszeréből 7 teljes rendszert, továbbá egyes öb- lözeteket a dombvidéki vízgyűjtőterületek közé soroltak át. A síkvidéki vízgyűjtőként nyilvántartott vízgyűjtőterület a jövőben 41178 km2 belvízártér és az ehhez közvetlenül csatlakozó fennsíki, vagy külvizes terület, amely 463 km2-t tesz 'ki. A síkvidéki vízgyűjtők területén 76 belvízrendszert tartunk számon. A rendszerek fejlesztése zömmel 1980-ig megtörténik, mivel a belvízi biztonság a mezőgazdasági termelés előfeltétele. A fejlesztés következtében a belvízlevezetés átlagos mértéke 19,3 lit/s km2ről 32,0 litte km2-re növekszik. 12 930 km új csatornahálózat létesítésével és a meglévő hálózat bővítésével az átlagos csatomasűrűség 6,3 m/ha-ról 9,5 m/ha-ra emelkedik. A főcsatornák mai vízszállítóképessége 981 m3/s, a jövőben 1 278 m3/s- ra bővül. A mai 368 m3/s teljesítményű szivattyúállomány csaknem kétszeresére, 676 m3/sec-ra növekszik. A szivattyútelepek állományának fejlesztésénél figyelembe kellett venni, hogy a tiszai vízlépcsők építése következtében több rendszer gravitációs vízelvezetésű lehetősége megszűnik. A tervezés során figyelembevettük a tavaszi csapadéknak tározókban, illetve a nyári csapadéknak talajban való visszatartását és a tény észidőben való hasznosítását. Ennek érdekében 15 212 ha területen belvíztározók létesítését, illetve az adott lehetőségek maximális kihasználását vettük tervbe 207,5 millió m3 belvíztározóképességgel. Sáncolást, skatulyázást és altalaj lazítást 270 418 ha-ra irányoztunk elő. A belvízrendezés és belvízhasznosítás ösz- szes beruházási előirányzata 2537,2 millió forint, ami fajlagosan ha-ként 620 Ft beruházást jelent. A belvízvédelmi üzem fejlesztésére — 268 új őrház, 2230 km új telefonhálózat és egyéb védelmi berendezések létesítésével — 196,8 millió forint előirányzatot vettünk. A 26 786 ha-ra tervezett talajvízszintszabályozási munkák költségének egy része a belvízgazdálkodás költségében benne van, másik része további 24,0 millió forintot képvisel. A fejlesztés megkívánt főbb munkamennyiségei: 58 765 000 m3 földmunka, 201 200 m3 betonmunka, 141 000 m3 terméskő, és 2980 to gépi igény. A tervezett munkálatok végrehajtása után a mezőgazdasági fejlődés szempontjából megkívánt termelési biztonság megvalósul. 3.2 Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők — Belvízgazdálkodás terén számos olyan kutatást, megfigyelést, előtervezést, és megelőző munkálatot hajthatunk végre, amelyek a beruházási költségeket csökkentik, a 'beruházást gazdaságosabbá, hatékonyabbá és tartósabbá teszik. a) Megfigyelések, kutatások — Az elméleti kutatómunka alátámasztása érdekében növelni kell a kísérleti öblözetek számát. Fejleszteni kell a megfigyelőhálózatot mind a meteorológiai elemek megfigyelésében, mind a vízháztartási elemek meghatározásában. Az öntözésre berendezett területeken mesterséges belvízi viszonyokat lehet előállítani és tanulmányozni. — Sűríteni és automatizálni kell a vízmércehálózatot és vízhozammérő műtárgyakat kell építeni. — Sűríteni kell a talajvízszintészlelő hálózatot. Ezzel kapcsolatban vizsgálnunk kell az öntözések hatását a talajvízháztartásra. — A talajvízszintszabályozási munkálatok terén vizsgálni kell a hálózat legkedvezőbb csatornatávolságát befolyásoló tényezőket. — Szivárgási vizsgálatokat kell végezni a folyók árvízvédelmi töltése menti területeken. — Kutatni kell a belvizek keletkezésének és hatásának mezőgazdasági vonatkozásait. b) Előtervezések, megelőző munkák — a kisműtárgyak tipizálása, — a kis belvízcsatornák olcsó gépi kivitelezésére és fenntartására alkalmas gépek kialakítása, — a könnyű- és nagykapacitású hordozható szivattyúegységek kialakítása és sorozatgyártásai, — a vízszinttartó műtárgyak, zsilipek automatizálása, — a vegyszeres gyomirtás bevezetése, — a fenntartási munkák olyan ütemezése, hogy a csatornák mindig kifogástalan állapotban legyenek (5 éves periódus), — agrotechnikai és erdősítési munkák tervszerű végrehajtása, — a szivattyútelepek nyomócsöveinek korrózióvédelme, — a megfelelő vízügyi szakmunkásgárda kialakítása. 235
