Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
kell előzniük az öntözés bevezetésére és egyéb mezőgazdasági fejlesztésre készült tervek megvalósítását. A belvízrendezési, illetve azzal szorosan ösz- szefüggő belvízgazdálkodási munkákat, így zömmel 1980-ig terveztük, csak a 11. Tiszántúli és 7. sz. Alsó-Dunavidéki TVK területén marad nagyobb munkamennyiség az 1980. után terjedő időszakra. Az 1980-ig tervezett munkák költség-előirányzata 2 103.8 millió forint; amelynek megoszlása 1 816,7 millió forint építési, 214,1 millió gép és 73 millió forint egyéb költség. Az 1980 utáni időszakra ösz- szesen 433,4 millió forint beruházást irányoztunk elő. Ebből 374.9 millió forint építési, 46,3 millió forint gép és 12,2 millió forint egyéb költség. 2.311 A Duna vízgyűjtőterülete 1965-iq elvégzendő az Észak-Dunántúlon a 3. Rábca—Hansági rendszer tervezett fejlesztési munkáinak nagy része. A sürgős fejlesztést indokolja a hanság öblözet karbantartási elmaradottsága és a közeljövőben a rendszerek területén előirányzott öntözésfejlesztés. A 6. Kisbalaton belvízrendszerben a keszthelyi és hévízi öblözetek kiépítése szükséges a külvizek különválasztása miatt. A 16. és 17. Dunavölgyi belvízrendszerekben a foktői szivattyútelep és a Csor- nn-foktői árapasztócsatoma megépítése már megtörtént. Ugyanígy szükséges a III. rendű csatorna- hálózat sűrítése, a területen ugyanis a, közeljövőben várható öntözésfejlesztés a belvízi biztonság növelését kívánja meg. 1965—70 között sor kerül az 1. Szigetközi rendszer fejlesztési munkáira és a 2. Kis-Duna jobbparti rendszer fejlesztésére. Megkezdődik a 7. Ba- latonmenti belvízrendszerben a Balaton—Nagyberek új szivattyútelepének építése és a szivárgócsa- tomahálózat sűrítése. Meg kell oldani az elégtelen kiépítettségű Soroksári-Dunaág menti 14. belvíz- rendszer fejlesztését és végre kell hajtani a 16., 17. Dunavölgyi belvízrendszerek további fejlesztését. 1970—1980 között szükséges a 4. Rábamenti belvízrendszer fejlesztése. A 6. Kisbalatoná belvízrendszer fokozatos kiépítése és a Balaton—Nagybereki munkák ebben az időszakban fejeződnek be. A 15. Gyálai belvízrendszer talajvízszintszabályozást is szolgáló meder- lépcsőzési munkáit meg kell valósítani. Ebben az időszakiban tervezzük végrehajtani a 18. Kígyós! és 19. Igali rendszerek műtárgy- és főcsatamabővítési, valamint a 20. Margittaszigeti rendszer fejlesztési munkáit. 1980 utánra marad a 16. és 17. Dunavölgyi belvízrendszerek kiépítésének befejezése. Megépül a vajastoroki és érsekcsanádi szivattyútelep. Ekkor épül ki a 18. Kígyósa, 19. Igali és 20. Margittaszigeti rendszerek mellékcsatomahálózata. 2.312 A Dráva vízgyűjtőterülete A Dráva vízgyűjtőjéhez tartozó 9. Drávabalparti belvízrendszer a jövjben az V. sz. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” című fejezetben kerül tárgyalásra, így időrendi ütemezése is az V. fejezetben található. 2.313 A Tisza vízgyűjtőterülete A belvízrendszerek fejlesztésének sorrendiségét részben nemzetközi kötelezettségek, részben a mezőgazdaság és más népgazdasági ágak igényei a gazdaságossági megfontolástól függetlenül is befolyásolják. Igen sok esetben nem vadítható meg, hogy egy-egy rendszerben a tervezett munkák folyamatosan, teljes egészükben elkészüljenek. Váltakozó a munkák egyes szakaszának hatékonysága is. Általában a beruházások első 60—70 %-a a leghatékonyabb, ezért nem indokolt egy-egy rendszer előirányzott fejlesztésének egy szakaszban való teljes befejezésed Egyes munkák több tervidőszak elmúltával a népgazdaság növekvő teherbíróképessége szerint fejezhetők be. 1965-ig meg kell valósítani a 22. Bodrogközi rendszer bodrogzugi öblözetének fejlesztési munkáit. Erre a tiszalöki duzzasztás hatása miatt van szükség. Sor kerül a 24. Dél-Borsodi rendszer ti- szavalki öblözetében előirányzott munkákra a terület ősállapota és a tiszalöki duzzasztás miatt. Előirányoztuk a 28. Dohai belvízrendszer szivaty- tyútelep bővítését, továbbá a 34. Dongér-halasi rendszer folyamatban lévő munkáinak befejezését. A 45. Felső-Szabolcsi rend,szer kiépítése, az öntözésfejlesztés és a tiszalöki duzzasztás miatt, a 41— 42. T isza- Szám ősik özi rendszeré a terület kötött talaja miatt és a román területről érkező vizek miatt sürgős. Az 56. Szeghalmi belvízrendszer szivattyúkapacitás növelése a jóminőségű területeken évente megismétlődő károk elhárítása miatt ütemezendő ekkorra. Ugyanez a helyzet a 58. Berettyó—Sebes- Körös közti rendszer Kutas-öblözetében, ahol az ismétlődő magas Berettyó és Sebes-Körös árhullámok a szivattyútelepek megépítését sürgetik. Az 59. Ör- vényábádi rendszer kiépítése a már megépült Tiszafüredi öntözőrendszer biztonsági követelményei miatt sürgős. Ugyanezért került előtérbe a 61. Hortobágy—Berettyó jobbpartá rendszer villogói öfolö- zetének felső szakasza. Gazdaságossági hatékonyság és nemzetközi kötelezettségek miatt kerültek erre az időszakra a 39. Gyálai, a 40. Köröséri, a 68. Holt-Sebeskörösmenti, a 69. Kettős-Körös jobbparti, a 70. Hosszúfoki és 72. Élővíz-csatorna belvízrendszerek egyes főműveinek munkálatai. A folyamatban lévő munkákat a 79. Tiszar Maroszugi belvízrendszerben be kell fejezni. 1965 és 1970 között kell megoldani a 22. Bodrogközi, a 23. Taktaközi és a 24. Dél-Borsodi rendszerek legelmaradottabb öblözeteinek; a prügyi, takta- földvári, tiszakarádi, füzeséri, rigósi és sulymosi öblözetek belvízi helyzetét. A 25. Hanyi—Sajfoki rendszer felső részének kiépítésével az alsó rész meglévő műveire támaszkodva jelentős területek mezőgazdasági termelése növelhető. A 27. Milléri belvízrendszer fejlesztése az öntözőtelepek kiépítése miatt sürgős. A 31. Köröséri rendszer torkolati zsilipének átépítésével a belvizek késleltetés nélkül a befogadóba jutnak. Be kell fejezni a rendszer csatornahálózatának kiépítését is. A 36. Percsora— Sövényházi rendszer szivattyútelepe 1959-ben elkészült, de a csatornahálózat hiánya miatt nincs kihasználva. A csatornahálózat sűrítését és bővítését ebben az időszakban meg kell oldani. 30 OVK 233
