Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
2.231 A Duna vízgyűjtőterülete A Kis-Balaton területén a tőzegtalaj gyorsan felveszi és nehezen adja le a szivárgó vizeket. Emiatt sűrű — 200 m-es — csatornahálózatot kell létesíteni, amelyen épülő zsilipek szükség esetén a víz visszatartását segítik elő. A sávoly—zimánvi öb- lözetben a csatornahálózatba történő vízbetáplálás is lehetséges. A Kis-Balaton területén 16 271 ha mély ártéren beszélhetünk talajvízszint-szabályo- zás fejlesztésről, a költségeket azonban — mivel azok nehezen választhatók külön a belvízgazdálkodás költségeitől — az utóbbiaik között tüntetjük fel. A Balaton—Nagyberek vidékén a belvízcsatornahálózat egyúttal talajvízszint-szabályozást is végez. A 410 ha mély ártéren 200 m-es ideiglenes csatornahálózat nyitását tervezzük a 400 m-es állandó hálózat mellett. Az altalaj itt is tőzeges, a probléma hasonló a kis-balatoni öblözetekéhez. A költségek a belvízgazdálkodás költségei között szerepelnek. Nagyabb mérvű talajvízszint-szabályozásra van szükség a Duna balpartján, a 16. Dunavölgy-északi belvízrendszer területén. A Dunavölgyi főcsatorna mentén 2850 ha területen a csatornahálózat 50 m/ha-ra való sűrítését vettük tervbe 6,1 millió forint beruházási költséggel. Alagcsövezést a rendszerben 2370 ha-cn irányoztunk elő. A lecsapolt rétterületeken későbbi művelési-ág változás is lehetséges. A nyitott gyűjtőcsatornák egymástól való távolsága 300 m. A költségek 8,4 millió forintot tesznek ki. A 17. Dunavölgy déli belvízrendszerben 1800 ha televényes, lápos terület alagcsőhálózattal történő lecsapolását vettük tervbe. Költségelőirányzat 6,4 millió forint. A 18. Kígyósi rendszerben 700 ha alagcsövezését irányoztuk elő 2 millió forint költséggel. A 19. Igali rendszerben aiagcsöves talajvízszintszabályozás 250 ha területen 1,1 millió forint költséggel megvalósítható. 2.232 A Dráva vízgyűjtőterülete A Dráva vízgyűjtőjéhez tartozó 9. sz. Dráva-bal- parti belvízrendszert a jövőben az V. fejezet ,,Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” című tárgyalja. 2.233 A Tisza vízgyűjtőterülete Talajvízszint-szabályozási munkákról csak a Fel- ső-Tisza vidékén beszélhetünk. A 44. Kraszna balparti belvízrendszerben van mintegy 2135 ha-t kitevő lefolyástalan terület. A terület III. rendű csatornahálózatának a belvízgazdálkodás tárgyalásánál már előirányzott sűrítése a talajvíz megfelelő szinten való tartását biztosítja. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREK ÉS KISVÍZFOLYÁSOK VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉN TERVEZETT TALAJ- VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A belvízrendszerek területén: kívül kisvízfolyások vízgyűjtőterületén is szükséges talajvízszint- szabályozási munkákat előirányozni. Ennek egyik oka a kisvízfolyások árterületén a nagyvízek levonulása után kinnrakedt pangó vizek elvezetése, másik pedig az árterületeken kívül topográfiai viszonyok miatt előálló magas talajvízállás. A talajvízszint-szabályozási munkák zömét dombvidék! vízgyűjtőkre irányoztuk elő. Ennek oka az, hogy a belvízrendszereken belül a belvízgazdálkodás munkálatai többnyire talajvízszint-szabályozó hatást is kifejtenek, tehát ilyen esetekben külön tala jvízszint-szabályozásról nem is kellett beszélnünk. A kisvízfolyások vízgyűjtőin azonban a lecsapolás egyetlen lehetősége a talaj vízszint-szabály ozás, mivel ezt a szerepet a kisvízfolyások árhullámok függvényében változó víz színe nem töltheti be. A kisvízfolyások vízgyűjtőterületére tervezett talajvízszint-szabályozási munkákat részletesen a „Hegyes dombvidéki területek vízrendezése” című V. fejezet tárgyalja. Itt csak az ország területén szükséges összes talajvízszint-szabályozási munkák ősz- szefoglalását kívánjuk egy helyen megadni. Számszerű adatok táblázatos összefoglalásban a 9. számú mellékletben találhatók. 2.241 A Duna vízgyűjtőterülete Talajvízszint-szabályozási munkákra zömmel dombvidéki vízgyűjtőkön van szükség. A nyílt árokhálózattal 126 160 ha területre tervezett talajvízszint-szabályozási munkákból, melyek költsége 141,9 millió forint, mindössze 19 531 ha esik belvíz- rendszerek területére 6,1 millió forint költséggel. Alagcsővel való talajvízszint-szabályozást belvíz- rendszerek területén 17,9 millió forint beruházással 5120 ha-ra terveztünk; míg dombvidéki vízgyűjtőn; 39 295 ha-ra, 333,4 millió forint beruházási költség szükséges. 2.242 A Dráva vízgyűjtőterülete Itt csak dombvidéki talajvízszint-szabályozási munkákat irányoztunk elő. Mintegy 64 043 ha-on nyílt árkos, 24 850 ha-on aiagcsöves talajvízszintszabályozást terveztünk, összesen 254,4 millió forint beruházási költséggel. 2.243 A Tisza vízgyűjtőterülete Az észak-magyarországi dombvidéken 13 094 ha- ra és a Kraszna-balparti belvízrendszerben 2135 ha-ra irányoztunk elő talajvízszint-szabályozást nyílt árökhálózattal, 27,9 millió forint beruházási költséggel. 2.3 A munkák sorrendje és indoklása 2.31 A BELVÍZGAZDÁLKODÁS MUNKÁINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Amint a fejlesztés szükségessége című 1.3 alfeje- zetben ismertettük, a mezőgazdaság fejlődésének és a jövőben egyre szélesebb körben elterjedő öntözéses gazdálkodás hatékonyságának előfeltétele, hogy a belvízrendszerek kiépítettsége megfelelő és korszerű legyen. Ennek következtében a belvízrendezési fejlesztési munkáknak sorrendben meg 232
