Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

nek. A főcsatorna alsó szakaszán a töltéseik anya­ga szikes, magas csatomavízállásoknál a kitörő ár­vizek ellen is védekezni kell. A fejlesztés során a rendszert két fő részre kell bontani. A felső nagyesésü szakasz belvizeit öv­csatornával kell felfogni és Darvasnál gravitációs úton a Berettyóba vezetni, az alsó szakaszt pedig szivattyútelepekkel kell a belvizektől mentesíteni. Az alsó szakasz további két részre bontható. Egyik a Kődombszigeti megcsapoló rendszer, amely a kiépítendő Kődombszágeti-főcsatomán át a ha­sonló nevű 4 m3/s vízszállítási szivattyútelephez vezeti a belvizeket. Az alsó szakasz további bel­vizei a Kutas-főcsatoma torkolatánál építendő 12 m3/s vízszállítású szeghalmi szivattyútelep eme­li át a Berettyó folyóba. A tervezett fejlesztés a főcsatornák bővítését is szükségessé teszi. Több műtárgy átépítésre kerül. A mellékcsatoma-háló- zatot sűríteni kell és néhány mellékcsatomán köz­benső átemelésről kell gondoskodni. A fejlesztés első része az alsó szivattyútelepes terület kiépítését irányozza elő. A tervezett folya­matos-fajlagos vízszállítás itt 20 lit/s km2 lesz. A felső szakasz rendezését a fejlesztés második sza­kaszában irányoztuk elő. A tervezett övcsatorna K—XIV. öntözőcsatomából épül ki. A komplex kiépítés jelentős költségmegtakarítással jár. A rendszer végleges kifejlesztése után a fajlagos teljesítőképessége 39 lit/s km2-re emelkedik. A fejlesztés beruházási költségelőirányzata 76,5 mil­lió forint. A fajlagos beruházási költség értéke 967 Ft/ha. 59. örvény—Abádi belvízrendszer. További bel­vízmentesítés érdekében a csatornahálózat bővítése szükséges megfelelő műtárgyakkal. A Cserő-közi holtági tározó haltenyésztési és öntözési célokra történő hasznosítását biztosítani kell. A tervezett ki­építettség 31 lit/s km2. Beruházási költség 5,3 mil­lió Ft, fajlagosan 200 Ft/ha. 60. Gyenda—Tiszabő belvízrendszer. A mirhói szivattyútelep kapacitásának 3,1 m3/s-ra való növe­lésével kapcsolatosan a főcsatorna alsó szakaszának bővítése szükséges. Átépítendő a korszerűtlen le- dencei zsilip és a tólaposi öblözet torkolati zsi­lipje. Ebben az öblözetben a főcsatorna torkolati szakasza is bővítésre szorul. A fejlesztés során a rendszer kiépítettsége 42 lit/s km2-re emelkedik A beruházási költség 2,1 millió forint, amely fajla­gosan 360 Ft/ha költséget jelent. 61. Hortobágy—Berettyó jobbpart belvízrendszer. Kiépítési hiányosságainak pótlására a Karcagi öb­lözetben 6,7 m3/s kapacitással új szivattyútelepet kell építeni és a csatornahálózat műtárgyait kor­szerűsíteni. A villogói szivattyútelep kapacitását 4 m3/s-mai kell növelni. A mirhói szivattyútelep helyére új, elektromos 10,8 m3/s kapacitású szi­vattyútelepet terveztünk. Szükséges a csatorna­hálózat bővítése és sűrítése. 1208 ha területre irá­nyoztunk elő legelősáncolást. A tervezett fajlagos vízszállítás 40 lit/s km2. A fejlesztés 65 millió forint beruházási költséget igé­nyel, ez fajlagosan 750 Ft/ha beruházási költséget jelent. 62. Túrkeve—Mezőtúri belvízrendszer. A túrke- vei öblözet főcsatornáját bővíteni kell és a kiserdei szivattyútelep kapacitásának 0,4 m3/s-mal való nö­veléséről kell gondoskodni. Az álomzúgi szivattyú- telep kapacitása 1,5 m3/s-mal bővül és az öblözet csatornahálózata bővítésre szorul. A halásztelki öblözet főcsatornáját ugyancsak bővíteni kell. A tervezett kiépítettség 26 lit/s km2, beruházási ősz- szeg 9,5 millió forint, fajlagosan 290 Ft/ha. 63. Mesterszállás—Bartapuszta belvízrendszer. A rendszer felső része kiépítetlen, nagyrészben új csatornahálózat építését irányoztuk elő a szüksé­ges műtárgyakkal. A harangvölgyi szivattyútelep mellett 12,5 m3/s kapacitással új szivattyútelepet kell létesíteni. Tervezett kiépítettség 30 lit/s km2, fejlesztési előirányzat 43 millió forint, ami fajla­gosan 890 Ft/ha beruházási költséget jelent. 64. Szajoli belvízrendszer. A rendszerben a tel­jesen kiépítetlen szajoli öblözetet kell fejleszteni. 60 km hosszú csatornahálózatot kell létesíteni, a főcsatorna torkolatánál beeresztőzsilippel ellátva. A rendszer fajlagos kiépítettsége 10 lit/s km2-re emel­kedik. A beruházás költsége 3,5 millió forint, faj­lagos beruházás 83 Ft/ha. 65. Cibakháza—Tiszaugi belvízrendszer. Fejlesz­tésére szükség nincsen. 66. Hármas-Körös jobbparti belvízrendszer. A kungyulai öblözet szivattyútelepének teljesítőképes­ségét 1,2 m3/s-mal növelni kell. A főcsatorna bőví­tésre szorul. A tóközi szivattyútelep kapacitását 1 m3/s-mal kell növelni. Át kell építeni a torkolati zsilipet és bővíteni a főcsatorna alsó szakaszát. A tőkefoki rossz hatásfokú szivattyútelep helyére 4 m3/s kapacitással új szivattyútelepet kell létesíteni. A rendszer mellékcsatomahálózata fejlesztésre szo­rul. A fejlesztés során a kiépítettség 30 lit/s km2-re emelkedik. A szükséges beruházási költség 21,6 millió forint, fajlagosan 730 Ft/ha. 67. Gyomai belvízrendszer. A peresi öblözetet gazdaságossági mérlegelés eredményeképpen 35 lit/s km2 fajlagos vízszállításra kell kiépíteni. A Csudaballa-főcsatorma szivattyútelepe 1 m3/s-mai, a peresi 1,5 m3/s kapacitású telep 6 m3/s-ra bővül. A csatornahálózat szállítóképessége a tervezett ki­építettségnek jórészt már megfelel, csak a harmad­rendű csatornahálózatot kell fejleszteni. Belvíz- visszatartási célból a mellékcsatornák torkolatánál tiltok építését tervezzük. A kisvízközi és telekpusz­tai legelőkön mintegy 1500 ha-on legelőgátalást kell végrehajtani. A folyáséri öblözet kiépítettsége megfelelő, 1000 ha legelőterület övgátalását azonban itt is tervbe­vettük. Mivel a fejlesztés során a Szeghalmi bel­vízrendszer 54,2 km2 nagyságú részvízgyűjtőjéről a belvizek az 1,8 m3/s kapacitású Szigetderéki szi­vattyútelepen át a Folyáséri-főcsa tornába jutnak, a Folyáséri-főcsatomát bővíteni kell. A rendszer tervezett kiépítettsége 39 lit/s km2. Fejlesztéséhez szükséges beruházási költség 27,9 millió forint; fajlagosan 550 Ft/ha. 68. Holt Sebeskörösi belvízrendszer. A rendszer mai kiépítettsége nem biztosítja a román terüle­tekről lefolyó belvizek levezetését. A román—ma­gyar tervező csoport 1952-ben készített terve alap­ján a fokközi öblözet felső szakaszát a szomszédos román vízgyűjtőterülettel együtt önálló öblözetként (nagytóti öblözet) kell kiépíteni. Az öblözet vizei 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom