Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ARVÍZMENTESItESI és az Árvízvédelmi teendők SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Árvízvédelmi műveink fejlesztésének a sorrendjét általában gazdaságossági szempontok alapján állapítottuk meg. A tervezett fejlesztés azonban népgazdaságunk teherviselőképességéhez viszonyítva oly nagy, hogy a rendelkezésre álló keretből a sürgősség sorrendj ében elsősorban az egy-egy nagyobb kárt okozó árvízkor jelentkező hiányokat kell pótolnunk, illetve nemzetközi kötelezettségeinknek kell eleget tennünk. Ezekre az alapelvekre tekintettel fejlesztési munkáinkat az alábbiak szerint ütemezzük. A Duna rendszerében az árvizmentesítési és ár- vízvédelmi mimikánk 74%-át 1980-ig tervezzük elvégezni. A munkák közül legsürgősebb a sárközi, a Baja—Mohács-szigeti, a Paks—hátai, a Komárom- almásfüzitői, és a szigetközi ártér biztosítása. Ezen belül a sorrend: a három első helyen említett öb- lözet töltéseinek árvízszintig történő magasítása és legalább a hullámtéri oldal erősítése, a Sió-torkolati mű megépítésével a dunai jeges árvizeknek a Paks —hátai árteret kettészelő Sió-torkolati szakaszból való kizárása, a szigetközi védvonalon a talajtörés veszélyét elhárító munkák végrehajtása és a második rajkai zsilip megépítése. A munkák sorrendjét a Duna alsó szakaszán és Szigetközön a nagy és országos viszonylatban gyengén védett érdekeltségi területek indokolják, a Komáromi—almásfüzitői vonal kiépítését pedig a belsőség. a vasútállomás, valamint az ipartelepek védelme teszi szükségessé. Nemzetközi vonatkozások miatt előtérbe lépett a Mura- és az Ipolyvölgy árvízmentesítése, ahol 1980—ig legalább a belsőségek és utak védelmét biztosító töltéseket kiépítjük. Ebben az időszakban tervezzük végrehajtani a Győr és Esztergom városok, valamint Budapest közvetlen védelmét szolgáló munkákat, melyek a Budapestre előirányzott fejlesztés mintegy 50%-át képviselik. A tervezett munkákból 1964. évig megvalósítottuk a Sárközi és Margittaszigeti Duna balparti töltés árvízszintig történő magasítását és vízfelőli erősítését, a Sió balparti töltéstorkolat sióagárdi szakaszának áthelyezéssel történő kiépítését, a Kutyatanyai (Sió), a Rajkai és a Dunavecsei (Duna) zsilipeket. A Tisza rendszerében az árvizmentesítési és ár- vízvédelmi fejlesztések 77%-át az 1980 előtti tervidőszakra ütemeztük. Az időszak sürgetőbb munkái: az eddig csak kis részben, főleg nyárigáttal kiépített Sajóvölgy egy részének árvízmentesítése, a Zagyva—Tarnavölgy, a Túr felső szakaszának, a Bodrog jobbpart eddig nyílt hullámtereinek és a Bodrogköznek, a Hernádvölgy egy részének árvíz- mentesítése. A Sajóvölgy tervezett kiépítését a csehszlovák sajóvölgyi árvízmentesítésien kívül a magyar völgyszakasz nagy ütemű iparosítása, a Zagyva—Tama völgy mentesítését a jelentős érdekeltségi területek mellett a települési viszonyok, a Bodrog jobb partjára eső Bodrog—Ronyvazúg árvízmentesítését és a bodrogközi töltések erősítését a csehszlovák Bod- rog-menti és a szovjet Latorca-menti árvízmetesí- tések, a Hernádvölgy kiépítését a csehszlovák területen végzett árvízmentesítési munkákon kívül a középső szakasz települési viszonyai indokolják. A tervezett munkákból 1964-ig megvalósítottuk a Sajó miskolci szakaszának árvízmentesítését, megépítettük a Zagyva—Tama-töltések Jászberény —Űjszász közötti szakaszát, a jászsági körgátak egy részét és a szolnoki Vidám-park nyárigátját. 2.32 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSÄNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A folyószabályozási munkák végrehajtásának sorrendjét egyrészt az árvízvédelemmel összefüggésben a parti létesítmények veszélyeztetettségének — tehát az ellenintézkedések sürgősségének — mértéke szabja meg, másrészt annak mérlegelése, hogy a hajózási és komplex vízhasznosítási érdekek mely folyószakaszokon kívánják a mielőbbi szabályozási beavatkozást. Végül — de nem utolsósorban — azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy a tervezett dunai és tiszai vízlépcsők megépítése előtt el kell végezni azokat a folyószabályozási munkákat, amelyek a duzzasztott vizű mederben már nem, vagy gazdaságosan már nem hajthatók végre. A folyók fontossági sorrendjében természetesen első hely illeti meg a Dunát, mint nemzetközi vízii- utat és mint jeges árvízveszély szempontjából rendkívül kényes folyamat. De ez az elsőség korántsem jelentheti azt, hogy időrendben is először itt kell elvégezni minden tervezett szabályozási munkát és a többi folyót csak utána szabad munkába venni. A helyes arányokat a helyzetváltozások állandó figyelemmel kísérése útján, a mindenkori igények és anyagi lehetőségek, mérlegelésével kell kialakítani. Fenti szempontok alapulvételével a folyószabályozási munkák végrehajtását és azok költségeinek 82%-át az 1980 előtti, 18%-át pedig az 1980 utáni időszakra irányoztuk elő. A részletekre a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek nyújtanak felvilágosítást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mederváltozások és az igények módosulása miatt ezeket az előirányzatokat sem szabad merev és változha- tatlan ütemezésnek tekinteni. A tavak szabályozása tekintetében megadott sorrendre értelemszerűen alkalmazni kell a fent elmondottakat. Itt a tervezett munkák végrehajtását, illetve azok költségeit az 1980 előtti és utáni időszakokra 62% és 38%-os arányban irányoztuk elő. 159
