Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
Á hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a legnagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalékmozgás nem folyamatos, hanem a vízjárást követi, Áradás idején a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő, apadáskor viszont lerakódnak a hordalékszemcsék. A meder alakulásában a nagy tartósságé közepes, illetve a közepesnél nagyobb vizek játszanak jelentős szerepet. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsőségek jellemzik. Számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van, a hordalék jelentős része a talajerózióból származik. A nagyesésű területeken vízmosások képződnek. A vízfolyásokon túlmenően az állóvizekben is megfigyelhető kisebb mérvű hordalékmozgás. Itt a hordalékot a hőmérséklet s a szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leüllepedő hordalék mennyiségét a beömlő vizek hordalékosságán kívül az állóvizekben lejátszódó biológiai és kémiai folyamatok is befolyásolják. Vízfolyásaink hordalékviszonyainak felmérése csak a Dunán és a Tisza felső szakaszán tekint nagy múltra vissza. Nagyobb számú és rendszeres hordalékmérést végeztek ugyan még a nagyobb vízfolyásokon (Rábca, Rába, Lajta, Zala, Sió, Kapos, Ipoly, Sajó, Hernád, Zagyva, Körösök, Maros) is, a lebegtetett és görgetett hordalék a szemátmérőjére s különösen az évi hordalékhozamra vonatkozó adatok azonban csak tájékoztató jellegűek. A Duna és a Tisza hordalékjárását jellemző adatokat a 31 a. b. táblázatokban tüntettük fel. Amint a 31 a. táblázaton látható, a Duna vizének hordaléktöménysége és az átlagos hordalékszállítás állandóan növekszik a vízfolyás mentén. A görgetett hordalék szemátmérője és mennyisége csökken, kivéve a Fájsz alatti szakaszt, ahol a kisszemcséjű mederanyag is résztvesz a görgetett hordalékmozgásban. A lebegtetett hordalék szemátmérője lé- _ nyegileg nem változik. A Tisza átlagos lebegtetett hordaléktartalma többszöröse a Dunáénak (31/b. táblázat) s a vízfolyás mentén főként a mellékfolyók hordalékviszonyainak megfelelően változik. Jelentős meny- nyiségű görgetett hordalékot szállít a Sajó, aminek következtében a Tiszában zátonyok képződnek. Tiszafüred—Csongrád között a Tisza medre mélyül. Az alsó szakaszon a Maros által szállított hordalék növeli hirtelen az átlagos hordalék-töménységet. A Maros egyébként az egyik leghordaléko- sabb folyónk. Míg a tanulmányozott vízfolyások vizének átlagos hordaléktöménysége 100—300 mg/1, addig ez az érték a Marosban eléri az 500 mg/l-t. Hazánk állóvizei közül a Balaton hordalékviszonyainak tanulmányozása a legfigyelemreméltóbb. Az eddigi kutatások során megállapították, hogy a tóba kerülő hordalék legnagyobb részét a Zala szállítja (20—30 000 m3/év). Jelentős a parterózióból eredő hordalékmennyiség is (kb. 10—20 000 m3/év). A fenékanyag szemnagysága a déli parton nagyobb, mint a szél védett északi oldalon. A szemnagyság átlagosan 0,5—0,6 mm. 31 a táblázat A Duna hordalékviszonyai Mérőállomás Dunaremete Dunaalmás Nagymaros Dunaújváros | Fájsz j Baja Távolsága a torkolattól km 1825.29 1751,72 1694,60 1590,59 1507,75 1479,12 Vízgyűjtőterület 1000 kms 132 135 171 189 192 208 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom g/m3 40 60 76 115 110 130 Átlagos hordalékszállítás lebegtetett 1000 t/év 2400 5680 7550 11700 10720 18300 görgetett 1000 It/év 600 350 65 44 83 73 Átlagos szemátmérő lebegtetett mm 0,04 0,04 0,06 0,07 0,05 0,06 görgetett mm 24,0 4,0 0,4 0,2 0,6 0,3 fenékanyag mm 21,5 8,6 10,2 10,7 1,5 0,3 31b táblázat A Tisza hordalékviszonyai Mérőállomás Záhony Rázompuszta Polgár örvény Tiszabő Tápé Szeged Távolság a torkolattól km 636,8 523,9 491,3 429,3 369,2 176,0 171,9 Vízgyűjtőterület 1000 km2 32,5 49,3 62,7 63,4 67,4 109 139 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom g/m3 Átlagos hordalékszállítás 425 295 380 236 300 340 560 lebegtetett 1000 t/év 6650 9150 9780 7120 6000 10700 22700 görgetett 1000 t/év — — 92 — — 15 30 Átlagos szemátmérő lebegtetett mm — 0,06 0,06 — 0,05 0,04 0,04 görgetett mm — — 0,2 — 0,1 0,1 0,2 fenékanyag mm — 0,3 0,3—3,7 — 1,2 0,1 0,2 112
