Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
több évtizedre kiterjedő mérési sorral (vízhozamadatsorral) rendelkező vízrajzi állomások közül a legjelentősebbek vízmérceszelvényére is. E szelvények neve után zárójelbe feltüntettük a 27. táblázatbeli törzsszámiofcat. Az országhatár, illetve folyótorkolathoz közeli állomás esetében a táblázatban csak az állomás szelvénye szerepel. Az egyes vízhoziamimértékek jelölésére a vízrajzi gyakorlatban szokásos betű-szimbolumokat használtuk. LKQ az a vízhozam, amelynél kisebb csak „vis major” jelleggel fordul elő. Q 99% szept. az a vízhozam, amelyet a vizsgált adatsor szeptemberi adatainak 99%-a elért, illetve meghaladott, vagyis szeptember hónapban 99%-os tartósságú. A vízmérlegben ezzel vetjük össze a gyakorlatilag teljes biztonságot követelő igényeket. Q 85% aug. az a vízhozam, amelyet a vizsgált adatsor augusztusi adatainak 85 %-a elért, illetve meghaladott, vagyis augusztus hónapban 85%-os tartósságú. A vízmérlegben ezzel vetjük össze az egyidőben lehetséges összes vízigényt. Q 050/,, az a vízhozam, amelyet a vizsgált adatsor egész évi adatainak 95%-a elért, illetve meghaladott, vagyis évi 95%-os tartósságú. Q 50% az a vízhozam, amelyet a vizsgált adatsor egész évi adatainak 50%-a elért, illetve meghaladott, vagyis évi 50%-os tartósságú. KÖQ középvízhozam: a sokévi (több évtizedre kiterjedő) vízhozamadatsor számtani középértéke. NQ i oo/,, a vizsgált adatsor évi legnagyobb vízhozamainak sorából matematikai-statisztikai módszerekkel számított 10%-os előfordulási valószínűségű, azaz átlagosan 10 évenként egyszer elért, vagy meghaladott nagyvízi hozam. NQ 9o/, a -vizsgált adatsor évi legnagyobb vízhozamainak sorából matematikai-statisztikai módszerekkel számított 3%-os előfordulási valószínűségű, azaz átlagosan 33 évenként egyszer elért, vagy meghaladott árvízi hozam. NQ "»/„ a vizsgált adatsor évi legnagyobb vízhozamainak sorából matematikai-statisztikai módszerekkel számított 2%-os előfordulási valószínűségű, azaz átlagosan 50 évenként egyszer eltért, vagy meghaladott árvízi hozam. NQ n. a vizsgált adatsor évi legnagyobb vízhozamainak sorából matematikai-statisztikai módszerekkel számított 1%-os előfordulási valószínűségű, azaz átlagosan 100 évenként egyszer elért, vagy meghaladott ái-vízi hozam. A több évtizedes vízhozamnyilvántartású vízrajzi állomások (amelyeket nevük aláhúzásával és a Q 50o/o érték megadásával kiemeltünk) vízhozam- értékeit a vízmércéken naponta észlelt reggeli — ha napközben kimagasló árhullám tetőzött, akkor a tetőző-vízállások és a rendszeres időközönként végzett vízhozammérések alapján meghatározott vízhozamadatsiorból számítottuk éspedig általában az 1931—1960 időszakra. A mérések és észlelések hibáit igyekeztünk kiküszöbölni. A különböző állomásokra kapott eredményeket összehasonlítottuk és összehangoltuk egymással. A többi szelvényben a vízhozamértékeket esetenkénti mérések és az előbbi állomások adatai alapján (hidrológiai analógia feltételezésével) elméleti úton számítottuk. Az adatokat — elsősorban az ezt leginkább megkívánó -kisvízfolyásokra vonatkozóan — helyisemen rettel rendelkező szakemberek is ellenőrizték. Megbízhatóságuk a folyókon és nagyobb vízfolyásokon ± 10—20%-ra, kisvízfolyásokon + 20—50°/o-ra tehető. Legnagyobb a bizonytalanság a szélsőséges értékekben. Hangsúlyozzuk, hogy a vízhozamokat — különösen a szélsőséges értékeket — ugyanabban a szelvényben is különféle tényezők, mindenekelőtt a hazai és külföldi vízhasználatok és vízimunkák befolyásolják. A jellemző vízhozamértékek megadásaikor (ha csak ellenkező értelmű megjegyzés nincs) igyekeztünk az állandónak nevezhető tényleges helyzetet feltüntetni. Így a megadott értékek a meglévő folyamatos vízhasználatok, szenny- és bányavízlbevezetések, árapasztók hatását általában tartalmazzák. Ezzel szemben az idénviellegű víz- használatok (pl. öntözés, időszakos ipari vízhasználat) hatását igyekeztünk kiszűrni, tehát ezek ese- tében az (elméletben rekonstruált) természetes állapot megállapítására törekedtünk. Az árvízi hozamok értékeit a meder (árvízi meder) kiépítettsége, illetve állapota döntően befolyásolhatja. Itt azt a célt tűztük ki. hogy a nagyvízi értékek általában a jelenlegi kiépítettségnél jobb. de még nem gyökeresen megváltoztatott helyzetre vonatkozzanak. Az olyan csatornák esetében, amelyek rendeltetésszerűen csak árvíz idején szállítanak vizet, csak a maximális vízszállítást tüntettük fel. Az előfordulási valószínűséghez kötött hozamértékekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk: a matematikai statisztika csak arra adhat feleletet, hogy változatlan éghajlati- ás mederviszonyokat feltételezve. végtelenül hosszú idő átlagában mekkora egy meghatározott valószínűséghez kötött árvízhozam, nem mondhat azonban semmit az események bekövetkezésének valószínű időpontjáról. Sokszor határozottan megfigyelhető pl. a katasztrofális árvizeknek bizonyos halmozódása. A határt szelő és azt alkotó vízfolyások rendszerében a múltbeli (és a tervezett) külföldi beavatkozások megfelelő ismeretének hiánya bizonytalanságokat eredményez. 87
