Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)

1975-01-01 / 3. szám

A szlovákiai magyar irodalom megbecsülését jelentette, hogy Duba Gyulát «Ugrás a semmibe» c. novellagyűjteményéért a köztársaság Nemzetiségi díjával jutalmazták.

Ordódy Katalin «A keskenyebb út»-ja a sorsvállalás regénye, mely a «csehszlovákiai magyar valóságban» gyökerezik. A Madách-díjas regény második kiadása a felvidéki Magyar Könyvbarátok Köre illetményköteteként kerül az olvasó asztalára.

Szeberényi Zoltán Győry Dezső-monográfiája «A Vox Humana poétája» az első olyan mű, amely a két világháború közötti korszak egyik jelentős kisebbségi alkotójának, Győry Dezsőnek költészetével foglalkozik.

Az irodalmi élet jelentős eseményének tekintették a «•Fekete szél» felvidéki fiatal elbeszélők antológiáját. A pozsonyi Madách kiadó gondozásában kiadott kötet legkiemelkedőbb írásainak Kövesdi János «Rekviem»-jét, Wurczel Gábor «Mikrokozmosz»-át tartja a kritika, de pozitívan értékeli Kovács Magda Íráskészségét, valamint Bereck József és Mészáros László «mély intellektusú» novelláit is. A kritika szerint a felvidéki magyar próza fiatal, új hullámainak sajátosságát a «népköltészeti ihlettség» jellemzi.

Duba Gyula «Valóság és életérzés» című esszékötete a szlovákiai magyar gondolkodás jelentős eredménye. «A szépprózában új fejezetet nyitó Duba Gyula most mint tanulmányíró mutatkozik be; kritikái és esszéi alapos ítélőképességről tanúskodnak», írja a veterán Egri Viktor. Az Irodalmi Szemlében folytatásokban közölt «Vajúdó parasztvilág» c. korrajza és dokumentációs jellegű, a szlovákiai magyar parasztvilágot analizáló, a magyar nyelvterületen szinte egyedülálló tanulmánya a felvidéki magyar irodalmi élet nagy eseménye.

A magyar múlt megbecsülése, a hagyományőrzés szép példája Szénássy Zoltán jeles tanulmánya: «Klapka György, a forradalom jeles katonája», amely az 1848/49-es szabadságharc utolsó bástyájának, Komárom várának védelmével foglalkozik bőséges dokumentációval, gazdag helytörténeti anyaggal.

Mindenütt megérdemelt figyelemmel fogadták a pozsonyi Irodalmi Szemle néprajzi közleményeit. A Csallóköz—Mátyusföldje ezer éves magyar településeinek helytörténeti jellegzetességeivel, hagyományaival foglalkoznak Kecskés László «A komáromi szekeresgazdák», Nyitrai Dezső «Dunaradványi vízimolnárok», néhai jó Darkó István «Csallóközi halászat», Tóth Margit «Tardoskeddi táncok», Ágh Tibor «A váskatánc tardoskeddi dallamanyaga», Gágyor József «A galántai járás gyermektáncai», Mórocz Károly «Tőkehúzás» című néprajzi karcolatok. Nevizánszky Gábor «A honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának kutatása Szlovákiában» c. , új szempontokban, kutatási eredményekben is figyelemre méltó, alapos ta798