Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)
1975-01-01 / 3. szám
Amikor a magyar püspöki kar a kommunista párt nyomására kénytelen volt 1969 helyett 1970-ben ünnepelni Szent István születésének 1000 évfordulóját, Zvekanovics, szabadkai püspök a délvidéki magyarság számára is jubileumi évet rendelt el. Az akkor még a belgrádi érsekség alá rendelt bánáti apostoli adminisztratúra magyarjai csak jóval később csatlakozhattak a bácskai magyarok Szent István ünnepléséhez. Baranya és Szlavónia magyarsága pedig csak a jubileumi év végén emlékezhetett Szent Istvánra. Három napos előkészítés után, 1971. július 18-án került sor a baranyai Vörösmarton e jubileumi ünnepségre, amelyen maga Bauerlein püspök is megjelent és beszédében megemlékezett a diakovári püspökség ősi magyar kapcsolatairól, persze elhallgatva azt a tényt, hogy az Árpádházi királyok idejében a mai Szlavónia Magyarország integráns részét képezte, s hogy Szlavónia lakosságának zöme magyar volt. 1972 elején, a bánáti apostoli adminisztratúrának a belgrádi érsekségtől való elkülönítése után a Szentszék a pécsi püspökségnek a Dráván túli részét, valamint a Baranyai Háromszöget, de jure is a diakovári püspökség joghatáskörzetébe utalta. A Szentszéknek ez intézkedésével Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1972. évi közgyűlésén részletesen foglalkozott s határozatában fenntartotta Magyarország jogát, hogy Baranyának Magyarországhoz való viszszacsatolását követően Baranyát anyaegyházához, a pécsi püspökséghez csatolják vissza.7 Bauerlein püspök egy Futakról származó, de Szlavóniába áttelepült dunai német családból származott. A Vatikán jugoszláviai egyházpolitikájával elégedetlen horvát emigráció emiatt Bauerlein püspökkel szemben is bizonyos fenntartással élt, mert úgy vélték, hogy a német származású egyházfők sokkal hajlékonyabb magatartást tanúsítanak a kommunista kormányzattal szemben és sokkal kevésbé tudják megvédeni a speciálisan horvát érdekeket a nagyszerb törekvésekkel szemben. Most Bauerlein püspök halála után mi, magyarok is, annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy Bauerlein utóda több megértést fog tanúsítani az egyházmegyéjében élő magyarsággal szemben és hogy a délvidéki külön magyar szeminárium megvalósításáig jobban fog gondoskodni a diakovári szemináriumban tanuló magyar papi utánpótlás speciálisan magyar kiképzéséről. Dettai Károly Utalások: * Danica, 1973. augusztus 29. 7 Neuland, 1959. december 5. 3 Neuland, 1964. május 3. * Neuland, 1966. december 31. s Der Donauschwabe, 1971. március 22. Neuland, 1970. május 9., 30. és június 13. 6 Hitélet, 1971. szeptember. 7 Virrasztó, III. évfolyam 1. szám, 1972. szeptember. 795
