Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

dotációja lehetővé tenné számára, hogy kárpátaljai tanulmányait kiadhassa.21

Hokky Károly ebben a reményben engedett Kállay Miklós rábeszélésének és belépett a Magyar Nemzeti Bizottmányba, de a Végrehajtó Bizottságba sohsem választották be és így a Bizottmánytól egy centet sem kapott. Ezzel szemben rábeszélték Hokky Károlyt, hogy írjon egy könyvet arról, mit adott a magyarság kulturális és tudományos téren a világnak. Ezzel Hokky Károlyt hosszú évekre lekötötték e könyv anyagának összegyűjtésével és ezzel elvonták figyelmét a kárpátaljai problémától. Ennyire volt szívügye Kállay Miklósnak Kárpátalja ügye s a görög katolikus egyházpolitikának magyar szempontból oly fontos és sürgős megváltoztatása érdekében mi sem történt.22

*

Hokky Károlynak a Magyar Nemzeti Bizottmányból való kilépését követően e sorok írója, mint a Magyar Felszabadító Bizottság (MFB) igazgatósági tagja, ismételten javasolta Hokky Károlynak a MFB-ba való meghívását és az Igazgató Tanácsba való beválasztását. A MFB Igazgató Tanácsa azonban minden egyes alkalommal elvetette e javaslatot, utalva az Igazgató Tanács egy korábban hozott elvi határozatára, mely szerint az Igazgató Tanácsba nem választható be oly személy, ki a MNB, vagy a Free Europe szolgálatában állott. Ez elutasító döntésben még szerepet játszott a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának (CsMNB) az a felfogása, hogy miután a

!1 Hokky Károly telefonközlése Kállay Miklóssal való találkozását követő napon.

2! Hokky Károly, miután meggyőződött arról, hogy Kállay Miklós ígéretét nem tudja beváltani, még 1956 elején kilépett a Magyar Nemzeti Bizottmányból, de az elvesztegetett két év elég volt ahhoz, hogy Hokky Károly szépen elindult kezdeményezése, a Kárpátaljai Magyarok Szövetsége teljesen szétessen s annak újjászervezésére többet nem is került sor.

Kállay Miklósnak Hokky Károly felé tett Ígérete a Free Europe Committee szervezeti összetétele, a cseheknek a Committee-ban játszott befolyása következtében eleve kilátástalan volt. S ezt Kállay Miklós is jól tudta. Célja nem is volt más, mint Teleki Bélának, amikor Erdély és Délvidék képviselőjének is helyet kívánt biztosítani a MNB Végrehajtó Bizottságában: a magyar emigrációs közvélemény megtévesztése.

A csehek zsoldjában álló Szabad Kárpátaljai Ruthénia Tanácsa még igy is felhasználta az alkalmat, hogy Hokky Károlynak, mint «szélső jobboldali» politikusnak a MNB Végrehajtó Bizottságába való beválasztása ellen Varga Bélánál, a MNB elnökénél tiltakozzék. Jellemző, hogy e tiltakozásról a kommunista Göndör Sándor lapja, az «Ember» számolt be.

Kállay Miklósnak politikai mentalitására jellemző, hogy Kárpátaljai emigrációs politikánkban játszott ily végzetes szerepe ellenére is ildomosnak találta, hogy évekkel később, 1960.3.5-én a Magyar Katolikus Liga által Msgr. dr. Marina Gyula tiszteletére rendezet vacsorán ő üdvözölje Msgr. dr. Marinát. (KM Vas. 1960.3.15.)

745