Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

belépni a külföldi csehszlovák hadseregbe s egy felújítandó Cseh­szlovákiáért harcolni. Szlovák Nemzeti Tanács elnevezés alatt külön szervezetbe tömörültek. Csehszlovákia olyan állam, mely erőszak alkalmazásával jött lét­re. A szlovákok a csehszlovák állam felállításához sem a második világháború alatt, sem utána nem járultak hozzá. Csehszlovákia ma éppoly mesterséges államalakulat, mint a német demokratikus köz­társaság. Csehszovákia elismerésével tehát a Német Szövetségi Köz­társaság a szlovákságnak ez államba történt erőszakos bekebelezését is elismerné. A szlovák nép önrendelkezési jogának gyakorlására vágyik s a szlovákok célja az állami önállóság. Csehszlovákia tervbevett elismerése egyúttal azt is jelentené, hogy az ebben a kommunista államban fenntartott terrort és szabadság­­vesztést is elismernék. A német szövetségi kormány ilyen értelmű cselekedete megsértené egyúttal a népek, jelen esetben pedig a szlovák nép önrendelkezési jogát s kedvezőtlenül befolyásolná a német és a szlovák nép közti baráti viszonyt.» H. E. 50 ÉVE HALT MEG ORSZÄGH PÁL, HVIEZDOSLAV NÉVEN A TÓTOK LEGNAGYOBB KÖLTŐJE 1921. június 8-án halt meg Alsókubinban dr. Országh Pál, Hviez­­doslav néven a tótok első és a mai napig legnagyobb költője. A «Magyar Hírek» tudósítása szerint az 50 éves évforduló alkal­mából 1972. januárjában Miskolcon magyar és tótnyelvű emlék­táblával örökítették meg az emlékét. Az ünnepségen Besztercebánya és Alsókubin küldöttsége is részt vett. Országh Pál 1849. febr. 2-án született az Árva megyei Alsókubin­ban, ősi magyar nemesi családból. Középiskoláit Miskolcon és Kés­márkon végezte, Eperjesen jogot tanult és ügyvéd, majd bíró lett. Verseit Hviezdoslav néven tót nyelven írta. Hírnevét Arany, Petőfi legszebb verseinek, Madách «Az Ember Tragédiája»-nak művészi fordításával és ezzel a tót nyelv irodalmi szintre való emelésével alapozta meg. Ezért a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Hogy végeredményben magyar volt-e vagy tót, azt csak ő tudná megmondani. Arra vonatkozólag, hogy minek vallotta magát, semmi adatot nem találtam. Mindenesetre vérségileg magyar volt, s mint ilyen méltó társa azoknak a nagy magyar tudósoknak, íróknak és költőknek, akik tisztán az emberiség és a kultúra iránti szeretetből megvetették a kárpátmedencei nemzetiségek: tótok, románok, szerbek európai kultúrájának alapjait és nyelvüket irodalmi szintre emelték. És mi volt ezért a hála? — Trianon. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom