Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-04-01 / 4. szám
In Memóriám DR. NAGY IVÄN DR. NAGY IVÁN, a Jugoszláviába kényszerített délvidéki magyarság volt vezető politikusa halála alkalmából Délmagyarország Felszabadító Tanácsa megemlékezésül rá kíván mutatni arra a szerepre, melyet dr. Nagy Iván és munkatársai játszottak a délvidéki magyarság 1941 előtti politikai életében. «Amikor nyolc évi nyílt diktatúra után Stojadinovics kormánya 1937-ben lehetővé tette az ellenzéki pártok szervezkedését is, a délvidéki magyarság politikai arculatában már mélyreható változások jelentkeztek a diktatúra előtti helyzettel szemben. Az időközben lassan kiöregedett vezetői irányításával újra jelentkező Magyar Párt már korántsem jelentette a délvidéki magyarság kizárólagos képviseletét. Egyrészt, mert a párt vezetése az 1927-es tapasztalatok alapján most már maga is úgy vélte, hogy csakis a kormánnyal való reális együttműködéssel biztosíthatók a magyarság minimális kisebbségi jogai, így elsősorban a magyarnyelvű iskolázás. Másrészt, mert a párt a maga konzervatív és liberális csoportjaival sohasem szélesítette ki a maga kereteit a városi középosztályon és polgári rétegen túl a magyarság zömét képező nincstelen, szociális nyomorban élő magyar tömegekig. E kiöregedett, konzervatív-liberális magyar párti vezetőséggel szemben új erők s új emberek jelentkeztek a délvidéki magyarság politikai életében. Ez az új nemzedék a magyarság jogos törekvéseit és vágyainak teljesedését nem a kormánytámogatás ellenében elnyerhető apróbb engdményekkel vélte biztosítani, hanem előrenézett, a talán már nem is távoli jövőbe, amikor Jugoszlávia összeomlásával a délvidéki magyarság is megszabadulhat börtönéből és visszatérhet hazájába, mert minden nemzetközi egyezményen, minden alkotmány és törvénybiztosítékon túl a magyarság csakis a maga hazájában remélheti népi, szociális, gazdasági, valamint kulturális problémáinak megoldását. Mert végeredményben a magyarságot is megilleti az önrendelkezés joga, melynek gyakorlásától csak a párizsi békekonferencia cinizmusa ütötte el. 39
