Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-04-01 / 4. szám
teherviselés, jogegyenlőség unió és szabadsajtó létrehozása törvény útján eszközöltessék. Ez idő alatt id. gr. Bethlen János, az erdélyi ellenzék mentora, Erdély Deák Ferencze a terembe lépett, s miután székét hosszas éljenzések között elfoglalta: válaszolt Méhes indítványára, s kimondá, mikép neki egyetlen üdve, reménye az unió, s hogy tovább Erdély papirossá vált alkotmánya alatt élni nem kíván, nem akar. Ezen indítvány értelmében kérvény szerkesztéséhez fogtak, melyet azonnal a főkormányszék elé kívántak terjeszteni. Míg a kérvény elkészítése folyt, a városháza előtt sajátságos jelenetek merültek fel. A nép ezrei közé megjelent a tanuló ifjúság, népkívánatokkal beírt nemzeti lobogókkal, zajosan éltetve eszmét és embert...» «... Mind a két párt érezé, hogy a nép irányában mulasztásai vannak, s nehogy a megyékben a vélemények szűkkeblűségből elágazzanak: Kolozsvárott mart. 23-án a két párt (kormány- és ellenzéki párt) ifj. gr. Bethlen Pál házánál nyílt gyűlést tarta, s felszólítást hoza létre, mely a megyék első teendőjének az uniót jelölte,... ketten, br. Jósika Lajos s id. gr. Bethlen János írták alá, hogy látnák a megyék, mikép a pártoknak meg kell szűnni.» «Torda megyében april 10-én folyt le a megyegyűlés. Az ótordai ref. templom zsúfolva lett. Kétes volt a megye szelleme, mert benne 1834 óta folyvást conservativ főispánok valának. B. Kemény Dénes, ki két év óta a politikai pályán magát nem mutatá, mert sikertelennek látta küzdését, ide is eljött. Gyönyörű szép szónoklatával a kedélyeket felhangolá. A felbujtatott polgárok az unió ellen több száz aláírással óvást akarának benyújtani; b. Kemény Dénes ez óvást, mielőtt az asztalra tették volna, tárgyalás alá vette; oda vitte a beadni akarókat, hogy az irományt saját kezökkel elszaggatták s levegőbe szórták.» «A Magyarhontól Erdélyhez szakadt részek, Zaránd, Kraszna, Közép-Szolnok megye és Kővárvidék az uniót tettlegesen pártolták, mennyiben magukat, Krasznát követve, azonnal visszacsatolák Magyarhonhoz, s követeket küldének Magyarhon országgyűlésére. Így nyilatozott a 13 magyar megye, mely Erdély területéből 657 négyzet mérföldet tolmácsola. A székelység 206 négyzet mfld hazája, még tüzetesebben vette e reformokat... A szék-gyűlések itt is megkezdődtek. Egy szívvel, egy szájjal kívánták a Magyarhonnali uniót, kívánták az országgyűlést.» Erdély magyarságának az unió-melletti, szinte egyhangú állásfoglalásával szemben így vélekedtek a szászok: «A szászok universitása, mely mint a nemzet gyűlése évenként kétszer szokott volt összegyűlni, most is összeült. Rendkívüli lévén, most székenként nem két, hanem négy tagot hívtak meg, s így 88 egyénből alkottatott. A gyűlés, mint mindig, Szebenben tartatott, s 5
