Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-01-01 / 3. szám
NÉHÁNY ADAT KÁRPÁTALJÁRÓL ÉS AZ OTT ÉLŐ MAGYAROKRÓL A szabad földi magyar sajtóban Kárpátaljáról lehet a legkevesebbet olvasni, pedig kicsinysége ellenére (12 742 km2) is a Kárpátmedencének s így egész Európának egyik legfontosabb kulcsterülete. Nem hiába adta néhai HOKKY KÁROLY, volt kárpátaljai szenátor tanulmányának ezt a címet: «Ruthenia spearhead toward the West» (Kárpátalja dárdahegy Nyugat szívében). Hogy ez mennyire így van, ZÁHONY továbbfejlesztéséről szóló budapesti hírek bizonyítják a legjobban. A Tisza hajtűkanyarjában lévő Záhony 1918-ban még jelentéktelen kis vasútállomás volt. Trianon után, mint határállomásnak, a jelentősége emelkedett, de valójában akkor nőtt meg igazán, mikor 1945 július 25-én Benes jóvoltából bekebelezték a Szovjetunióba és megkezdték vasútvonalainak széles nyomtávra való átépítését Csapig. így Záhonyban minden Szovjetunióba menő és onnan jövő szállítmányt át kell rakni. Ennek megfelelően állandóan nagyobbítani, bővíteni kelett, úgy hogy ma Záhony «Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötője.» 1945-ben még csak 300-an dolgoztak ott, ma pedig 6400 magyar vasutas és «más vállalatok több ezer embere» teljesít szolgálatot; nem is szólva a túlméretezett orosz katonai és ellenőrző személyzetről. Így ma már nem is lehet csak Záhonyról beszélni, hanem «Záhonyi körzet»-ről, amibe máris belevonták Eperjeskét és Tuzsért. A napi forgalom 30-40 000 tonna. A múlt évben 11,4 millió tonna árú ment itt át, hiszen nemcsak a szovjet—magyar, hanem a Szovjet Unió egész Európa felé irányuló forgalma itt bonyolódik le. Ennek megfelelően szovjet parancsra a «magyar» kormány 840 millió forint költséggel ismét továbbfejleszti és bővíti: Diesel-javitótelepet, tehervagon javítóközpontot létesítenek, 14 nagyteljesítményű darut szerelnek fel és elektromos agyakat (computer) építenek be, amelyek segítségével órára, percre meg tudják állapítani, melyik szerelvény hol halad Európában és így tovább. Ezekből az adatokból a laikus is láthatja, hogy a «Záhonyi körzet»-nek nemcsak vasútforgalmi, ipari és kereskedelmi, hanem hadászati jelentősége is hatványozottan megnőtt. Kárpátalja birtokában a «Záhonyi körzeten» keresztül a szovjet hadsereg órákon belül lerohanhatja az egész Balkánt és Dél-Európát. Éppen ezért a Szovjetunió, ha a Csonkaországot belátható időn belül ki is ürítené, Kárpátalját békés úton sohasem fogja kiüríteni, visszaadni; hacsak belülről nem gyengülne meg annyira, hogy erre magától kényszerülne. Minket azért mégis elsősorban Kárpátalja magyarsága érdekel, amelyik a közel 25 éves csehszlovák uralom ellenére az 1941-es 38
