Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-01-01 / 3. szám

MEGJEGYZÉSEK:

1 Csatáry Dániel «Forgó szélben — Magyar—román viszony 1940—1945» (Budapest, 1968) c. munkáját már részben ismertettem az «Oláh vérengzések Erdélyben »c. tanulmányomban. (Virrasztó, XII. évf. 1. szám, 1972. IX.)

2 J. ZVARA e munkája a «szlovák közvélemény egy részének» várható ellenzése miatt csak magyarul jelent meg. Átdolgozott, kiegészített változata «A magyar kisebbség Szlovákiában 1943 után» (Bratislava, 1969.) — tót címét nem ismerem — már tót nyelven jelent meg.

3 Az 1941-es népszámlálás során csak 303 419 személy vallotta magát németnek.

* J. C. Campbell a Foreign Affairs 1947. októberi számában megjelent «The European Territorial Settlement» c. tanulmányában az erdélyi kérdéssel kapcsolatban mégis azt írta: «Egy nagyszabású lakosságcsere teremthetne etnikai vonalat, ahol ilyen nem volt... Az Egyesült Államok nem készült fel ilyenfajta drasztikus megoldás javaslatára ...»

5 Ezeknek a népirtásszámbamenő deportálásoknak és jogfosztásoknak a Szlovák Nemzeti Tanács nevében Lettrich József, Ferjencsik Miklós, (1948 után a FE által életrehívott Csehszlovák Bizottmány vezető tagjai), Kocvara István, Smidke Karol, stb. voltak a gyakorlati kivitelezői.

6 Jan Comensky vagy Comenius, a híres humanista a legújabban feltárt adatok szerint magyar volt és Szeges Jánosnak hívták.

(Breznay D. István: «Comenius», Virrasztó, 1971. 3. szám.)

7 Fábry Zoltán: (A vádlott megszólal, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1968.)

HELYREIGAZÍTÁS,

MELYET A LEGNAGYOBB FRANCIA LAP NEM KÖZÖLT

Monsieur le Rédacteur en Chef du journal «Le Monde», Paris Igen tisztelt Főszerkesztő Űr!

Olvastuk Vercors úr cikkét (1972. február 8) és annak utóvitáját (1972. február 19) az ön újságjában «Hitler nyerte meg a háborút» címmel. Engedje meg, Főszerkesztő Űr, hogy kiegészítsem ezt a cikket. Magam ügyvéd voltam Budapesten, majd 1950-től 1956-ig politikai fogoly, éveket éltem Csehszlovákiában, miután összes őseim ezen a területen születtek, amit több, mint 1000 éven át Felső-Magyarországnak hívtak.

Való igaz, — mint az említett cikk írja —, hogy ma Csehszlovákiában letartóztatják az újságírókat, a professzorokat elűzik katedrájukból, stb. De ezeket a tényeket ki kell egészíteni. Csehszlovákia létrehozása alkalmával (André Tardieu írja a «La Paix» könyvében, kiadója Payot & Cie. 1921, a 455. oldalon: «Választanunk kellett Csehszlovákia létrehozása és a népszavazás között... »), 1920-ban, ez újonnan létrehozott mesterséges államhoz odacsatoltak 1 703 000 tótot, 1 millió magyart, valamint ruténeket, németeket, «Cipszerek»et, oláhokat, stb., NÉPSZAVAZÁS NÉLKÜL. A Csehszlovákiához csatolt régi magyar területen 1 703 000 tót és 2 860 000 NEM tót élt.

Ez a demokrácia-ellenes elcsatolás után a csehek kiűztek innen

36