Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-01-01 / 3. szám

lékát érintette ... Közben ... egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar kérdés a lakosságcsere-egyezménnyel nem oldható meg, tehát tovább folyt a csehszlovákiai magyarok jogfosztása, elemi, személyes szabadságuk súlyos megsértése. 1946 júniusában bocsájtották ki a hírhedt reszlovakizációs rende­letet. E kormányhatározat abból indult ki, hogy a dél-szlovákiai lakosság «elmagyarosított tömegeit» nem telepítik ki, hanem meg­adják nekik a lehetőséget, hogy visszatérjenek eredeti nemzetiségük­höz ... A reszlovakizálás .. .erőszakos kísérlet volt arra, hogy .. . belpolitikai eszközökkel «oldják» meg a szovákiai magyarok kér­dését ... 1946 novemberében a csehszlovák kormány megkezdte a szlovákiai magyar lakosság Csehországba való kényszeráttelepítését... a cseh­szlovák katonaság és csendőrség rajtaütésszerűen körülvett egy-egy községet, kiosztotta a behívókat és felszólította a kijelölteket, hogy a várakozó teherautókon haladéktalanul induljanak munkába. Az elszállítás embertelen körülmények között, nagy hidegben, fűtetlen Vasúti kocsikban történt. A Csehországba való megérkezéskor a vagonok... hetekig nyílt pályán vesztegeltek, majd az odaérkező cseh gazdák kiválaszthatták a nekik tetsző személyeket és bizonyos összeg lefizetése után munkába állíthatták őket. A CsKP később elítélte a belső telepítési akciót... ez ugyan nem sokat változtat azon a tényen, hogy a kényszertelepítést kezdetben nem ítélte el... nem akadályozta meg. Nem adhat felmentést a .., kommunistáknak a Szlovák Demokrata Párt propagandája sem, amely gyűlöletet szított a magyar nemzetiségű lakosság és Magyarország ellen ... A vagyon- és létbizonytalanság mellett a csehszlovákiai magyarok kulturális helyzete kilátástalannak látszott... A szovjet hadsereg által megnyitott magyar iskolákat a hadsereg kivonulása után a szlovák hatóságok ismét bezárták... Ily módon, ha számításba vesz­­szük a Magyarországba való áttelepítést, a szlovákiai magyarság elvesztette ... humán értelmiségét... A fordulatot az 1948-as esztendő hozta meg, amikor mindkét or­szág a szocializmus útjára lépett... azonban egyes kérdésekben nem volt semmiféle változás ... a reszlovakizálás problémája... 1954-ig megoldatlan maradt... a reszlovakizáción kívül súlyos nehézségek akadályozták a magyar iskolahálózat kiépítését, valamint a nyelvi egyenjogúságot jelentő dél-szlovákiai kétnyelvűséget... Áttekintve a jogfosztást követő változás legfontosabb momentu­mait, utalnunk kell a változás egyik jelentős okaként a dél-szlovákiai mezőgazdaság rendkívül súlyos helyzetére... A magyar munkáskéz és szakértelem kiesését sem mennyiségben, sem minőségben nem pótolta a Dél-Szlovákiába telepített ... szlovák telepes parasztság__Dél-Szlovákiának ez a nacionalista 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom