Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-01-01 / 3. szám

jelen sorok írója tette kritika tárgyává a Katolikus Magyarok Vasárnapja 1967. I. 15., 22., 29. számaiban.

30 Padányi Gulyás Jenő az 1970. évi Magyar Találkozó keretében Zichy- Czikán Móric előadásához elhangzott felszólalásában fedte fel először a magyar emigráció nyilvánossága előtt, hogy a szemle körül csoportosult személyek az AMSz és a Szabadságharcosok Világszövetsége vezetőségével egyetértésben egy esetleges európai biztonsági értekezlet esetére «Blueprintet» dolgoztak ki a közép-európai kérdésnek a szemlében már ismertetett elvek szerinti rendezésére, s azt a State Department illetékes tényezőin kívül a Fehér Ház National Security tanácsadójához, dr. Kissingerhez is felterjesztették. (A X. Magyar Találkozó Krónikája, 1971. Ugyanott lásd jelen sorok írójának hozzászólását is.)

sí Így Padányi-Gulyás Jenő is résztvett dr. Száz Zoltán vezetése alatt működő «American Institut on Problems of European Unity» rendezésében megtartott «Strategic Problems of the Danubian and Balkan Region» szimpóziumán (Washington, 1971. VI. 19.), s dr. Száz Zoltán előadásához hozzászólva ott is előterjesztette «Blueprint for a Neutralization of Central Europe» c. írását, amely nyilvánvalóan a Department of State-hoz benyújtott «Blueprint»-nek egy változata.

Padányi-Gulyás Jenő egyidejűleg felajánlotta az intézet vezetőjének, hogy a szimpózium egész anyagát a «Studies for a New Central Europe» legközelebbi számaként kiadja. Minden bizonnyal csak azért, hogy így a maga előadásának hitelét és súlyát növelje.

(Természetesen dr. Talbot-Kardos Béla és prof. Zichy-Czikann Móric, az elválaszthatatlan triumvirátus másik két tagja is jelen volt.)

H.)

Ily vigasztalan körülmények közt csak elismeréssel kell adóznunk azon szervezetek, lapok és egyének felé, amelyek és akik minden nehézség ellenére következetesen és állhatatosan kitartottak igaz nemzetpolitikánk szolgálatában.

Ez a nemzetpolitika független minden párt- és csoport-politikától, a külügyi helyzet napi hullámzásától, a nagyhatalmak kaleidoszkópszerűen változó politikai vonalvezetésétől és pillanatnyi politikai érdekeitől. Ezt a nemzetpolitikát csakis az egyetemes magyar nemzet örök érdekei határozzák meg.

Ez a nemzetpolitika évezredes múltunk tapasztalataira épít, számol a mával, de tekintetét elsősorban a nemzet jövője felé irányítja. Évszázadokban gondolkodik.

Ez a nemzetpolitika nem önző és szűklátókörű, számol a Kárpátmedencében élő testvémépeink, az egész közép-európai térség, Európa egyetemes érdekeivel is. De nem hajlandó a magyar érdekeket ezek alá rendelni.

Ez a nemzetpolitika nem imperializmus (mint ahogy az dr. Pogány András vélte), de nem hajlandó a magyarságot sem a nagyhatalmak, sem a szomszédaink imperializmusának kiszolgáltatni.

Ez a nemzetpolitika a magyar nemzet számára optimális megoldást szorgalmaz, s nem hajlandó — de erre nincs is felhatalmazása —, hogy bármiről is lemondjon.

23