Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-09-01 / 1. szám

4) a maga szellemében és intézkedéseiben ellentétben áll a nyugati hatalmak által megfogalmazott, de a Szovjetunió által is elfogadott «Atlantic Charter» célkitűzéseivel;

5) s tekintettel arra, hogy a párizsi békekonferencia idején, a békeszerződés aláírásakor, majd parlamenti ratifikálásakor Magyarország a Szovjetunió katonai megszállása és politikai ellenőrzése alatt állott, s így Magyarország nem volt állami szuverénitása birtokában, s így sem a kormányzat, sem a parlament rtem rendelkezett cselekvési szabadsággal,

Dél-Magyarország Felszabadító Tanácsa, mint a Jugoszláviához csatolt dél-magyarországi területek képviseleti szerve 1972. ápr. 16- án megtartott közgyűlésén hozott határozatával megállapítja, hogy

1) a párizsi békeszerződés nem tekinthető jogérvényesnek;

2) következésképp a magyarság fenntartja a jogát, hogy állami szuverénitása helyreálltakor a párizsi és trianoni békék hatályonkívül-helyezésével az egész Közép- és Délkelet-Európai Térség újjáfendezésére nemzetközi konferencia összehívását kérje, s e konferencia e térség népeinek megbékélése, s az egyetemes európai béke és biztonság érdekében a Kárpátmedence természetes politikai, gazdasági, történelmi és kulturális egységének helyreállítását igényelje.

HATÁROZAT A MAGYAR BIZOTTSÁG

1972. MÁRCIUS 13-1 NYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATBAN

Dél-Magyarország Felszabadító Tanácsa 1972. április 16-i közgyűlése a legteljesebb mértékben visszautasítja a Free Europe által fenntartott Magyar Bizottságnak a párizsi békeszerződéssel foglalkozó 1972. március 13-i határozatának bevezető szakaszát, amely a Magyar Bizottság egyes tagjainak rossz lelkiismeretét az 1945 utáni évek szellemének felidézésével kívánja enyhíteni, amikor az országot megszálló Szovjetunió, s a megszálló hatalom által támogatott kommunista párt nyomása alatt, de velük mégis együttműködve, azokat kiszolgálva népünk legkiválóbbjait — mint háborús bűnösöket állították bitó alá, vagy vetették börtönbe.

A «Magyar Bizottság» sokkal jobban szolgálta volna a magyarság érdekeit, ha e bevezető szakasz teljes elejtésével a Szovjetunió' és a kommunista pártnak szerepére mutatott volna rá a békekonferencia előkészítése s lefolyása során.

38