Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-10-01 / 2. szám

Geyza fejedelem messzetekintő politikai célból felveszi a római kereszténységet, fiát Vaykot keresztény szellemben nevelteti, két éves korában megkeresztelteti és a keresztségben István nevet kap. István 995-ben feleségül veszi IV. Henrik bajor fejedelem leányát, Gizellát. Olasz és német papokat hozat az országba és Pannonhalmán monostort építtet a Csehországból menekült Szent Adalbert tanítványainak.

A római kereszténység a magyarsággal Kelet felé is megerősödik és II. Szilveszter pápa apostoli keresztet és koronát küld Istvánnak: ezzel elismerteti, hogy a magyar Egyház és a magyar állam minden más világi hatalomtól független. 1001-ben Istvánt királlyá koronázzák és felszentelik.Ezzel a magyarság sorsa eldőlt, megpecsételődött a következő ezer esztendőre.

Az Árpádházi királyok alatt részben a Görög Birodalommal, részben a Nyugat-Római Császársággal való ellentétek nem hoztak különösebb változást a magyarság történetében. Amikor azonban a XIII. század első évtizedeiben kialakult Dzsingisz kán és utóda, Ogatáj vezetése alatt az óriási méretű Mongol Birodalom, amely Ázsia nagyobb részét és Európa keleti felét magában foglalta, e birodalom rendítette meg először a magyarság létét a Duna-medencében.

A tatárok 1241 tavaszán Batu kán fővezérlete alatt négy óriási sereggel indultak Nyugat-Európa felé. Az egyik sereg Boroszlótól (Breslau) nyugatra, a liegnitzi csatában Lengyelországot tette tönkre, a másik három feladata volt az akkor igen erős Magyarország meghódítása. A Vereckei szoroson betörő tatár fősereg túlerejével szemben IV. Béla király a Sajó menti Muhi közelében 1241. ápr. 11- én csatát vesztett. A kisebb tatár seregek Erdély felől törtek be az országba. A következő rendkívül kemény télben a Duna befagyott,

IV. Béla király a Duna vonalát nem tudta tartani, így a tatárok az egész országot feldúlták, tönkretették. Az emberéletben és anyagiakban véghez vitt irtózatos pusztítást lakonikus rövidséggel így fejezte ki egy bajor krónikás: «Magyarországot ebben az évben, 350 évi fennállása után. a tatárok megsemmisítették».

Hogy a magyarság ebben nem pusztult el teljesen, Ogatáj nagykán hirtelen halálának tulajdonítható, mert Batu kán, aki az utódlást a maga részére akarta biztosítani, a halál hírére seregeit nagy hirtelen sietséggel visszarendelte hazájukban IV. Béla visszatért és a romokban heverő országot felépítette, s így az Árpádoknak ismét alkalma nyílt megmutatni államszervező tehetségüket, ami a magyarság ősi tulajdonságainak egyik legdrágább kincse.

III. Endre halálával kihal az Árpádház (1301) és az utána következő, Anjou-házból származó királyok alatt — Nagy Lajos (1342—1382) — Magyarország nagyhatalom, határait három tenger mossa: Adria, Fekete- és a Tiréni-tenger.

5