Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

földnél. Ennyivel tudom segíteni a hazáját, fajtáját szerető, meg nem alkuvó testvéreimet. Egyébként az utolsó háború rokkant ja vagyok... A 70. életévemet taposom és 18 éve élek itt Amerikában.

... A természet törvénye szerint a létfenntartás érdekében az erősebb legyőzi a gyengébbet. A legnagyobb hatalom e földön az emberi tudás. A tudás, a tudomány az Isten ajándéka. Azt verje meg az Isten, aki népétől ellopja, ki csengő aranyra váltja tudományát és ezért eladja Istenét, hazáját... aki önző módon csak magát szereti és tudományából népét kirekeszti...»

*

A fenti két levélkivonat mindennél ékesebben bizonyítja ,hogy a szabad földön élő magyarok öregje, fiatalja — szemben az elgyávult, megalkuvó, csak az önző egyéni érdekeiket hajszoló «reálpolitikusokkal», akik nemzetveszejtő politizálásukban odáig merészkedtek, hogy az elszakított területek magyarjainak a Csonkaországba való áttelepítéséről cikkeznek és memorandumoznak — az egyetemes magyar kérdésekben szétszórtságuk ellenére mennyire egységesek.

És ez az egység a legbiztosabb záloga a magyar feltámadásnak.. .

Szerkesztő

KÖNYVSZEMLE

CSATÁRI DÁNIEL: FORGÓSZÉLBEN — Magyar román viszony 1940—1945. — Akadémiai kiadó, Budapest, 1968. —

A szerző a magyar és román minisztériumok, katonai parancsnokságok, rendőrségek, levéltárak adatai alapján érdekes adatokat tár a nyilvánosság elé 492 oldalas hatalmas munkájában a világháborús évekről, a román árulásról és az akkori erdélyi eseményekről. Részletesen ír az emigrációban ma is vezető szerepet játszó Dálnoki Veress Lajos és Teleki Béla akkori szerepéről is. —

Aki az erdélyi kérdéssel foglalkozik, annak föltétlenül ismernie kell ezt a munkát. —

FRANZ LISZT, the Man and his Music címen hatalmas zenetörténeti munkát jelentetett meg a londoni Barrie & Jenkins kiadó a newyorki Taplinger cég közreműködésével.

Ebben a munkában 12 angol zongorista, muzikológus és hivatásos zenetudós tesz tanúbizonyságot Liszt Ferenc zenei nagyságáról, mely már életében sem ismert országhatárokat és ma, egy évszázaddal később, még mindig élő valóság. Mindegyik szerző külön, nyomatékosan kiemeli Liszt Ferenc magyar voltát.

Mint érdekességet kell megjegyeznünk, hogy London példájára New Yorkban is alakult egy tisztán amerikaiakból álló LISZT SOCIETY, amely a magyaroktól függetlenül a nagy zenetitán szerzeményeinek bemutatását, ismertetését és terjesztését tűzte ki célul.

50