Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-06-01 / 1. szám
A horvát emigrációban természetesen nagy visszhangot és vitát váltott ki dr. Jelics új politikája. Amíg a Horvát Nemzeti Bizottsághoz közelálló körök helyesléssel fogadták Jelics dr. kezdeményezését, a Horvát Parasztpárt elnöke, dr. Juraj Krnjevics azt a leghatározottabban elutasította. — A horvát ferencesek csikágói lapja, a «Danica» hasábjain F. Nevistics figyelmeztette Jelics dr-t, hogy a Szovjettel együttdolgozni kilátástalan vállakózás, mert ha a Szovjet a maga elasztikus politikájában hajlandó ugyan ma ilyen, vagy amolyan engedményre, végeredményben politikájának végső célja változatlan, a Szovjetunió világhatalmi állását és a kommunizmus végső győzelmét megvalósítani. Ebbe a politikába talán ma beillik Jugoszlávia felosztása s Horvátország függetlenségének támogatása, de végső fokon Moszkva Belgráddal együtt Zágrábot is a maga vazallusává kívánja tenni s Zágrábban éppúgy, mint Belgrádban a moszkovita kommunizmust kívánja hatalomra juttatni. * A magyar emigráció megütközéssel értesült dr. Jelics ez új politikájáról, hisz a Szovjetuniónak 1956-os magyarországi magatartása egyszer s mindenkorra bizonyítékát adta, hogy a Szovjetunió nem hajlandó a maga hatalmi övezetében egyetlen nép s nemzet függetlenségi akaratát méltányolni. Ha Horvátország függetlensége a Szovjet katonai vagy politikai támogatásával valósulna meg, a Szovjet nem lesz hajlandó sem katonailag, sem politikailag Horvátországot a maga hatalmi szorításából kiengedni. S ha igaz volna F. Nevisticsnek a vádja, hogy a Szovjetunió Horvátország függetlenségének támogatása fejében Pólót, Fiúmét és Mostárt igényli katonai bázisul, Jelics dr-nak emlékeznie kellene, hogy a balti államok bekebelezését is ily katonai támpontoknak az átengedése vezette be. A Szovjetunió halálos szorításába kényszerített népek létét ma éppoly veszély fenyegeti, mint a horvátságét Tito Jugoszláviájában. Vájjon Belgrádnak Moszkvával való helyettesítése jelentene-e valamelyes javulást a horvát nép sorsában? Vajon a horvátságot ma gyarmatnépként kihasználó Belgrádnak Moszkvával, a világ legönzőbb gyarmatosító hatalmával való behelyettesítése nem jelen tené-e a horvátság még kalmáribb kihasználást? De Moszkvának közvetlen benyomulása Zágrábba még szorosabbra vonná a magyarságot sakkbantartó gyűrűt, épp ezért az emigrációs magyarság — bármennyire is méltányolja Jelics dr. indítékait — nem érthet egyet Jelics dr. ez új politikájával és annak fejleményei elé a legnagyobb kétkedéssel néz. Cleveland, 1970, december 30. HOMONNAY ELEMÉR 28
