Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

A Magyar Képes Űjság cikkírójának, Horváth Jánosnak írása csak Dél-Bánát azon helységneveivel foglalkozik, mely helységek régi magyar elnevezése annyira meghonosult, hogy a lakosság ma is ezt használja annak ellenére, hogy a község hivatalos elnevezése időközben esetleg több ízben is megváltozott. Elsősorban oly helységekről van szó, ahol a magyarság nagyobb számban él.

Vannak olyan helységek is, ahol ugyan zömmel nem magyarok élnek, mégis a helység magyar neve használatos.

Viszont vannak oly helyelnevezések, ahol a magyarság vegyesen él más nemzetiségekkel és így a helységnek két, esetleg három használatos elnevezése is van.

Végül vannak olyan helységnevek, amelyek lényegében nem, legfeljebb a kiejtés hangsúlyában változtak.

A többnyelvűség elve alapján a cikkíró javasolja, hogy a helységneveket az eddigi gyakorlattól eltérően ne csak szerbül, de több nyelven tüntessék fel, már csak a könnyebb tájékozódás érdekében is.

A szerző nem kívánja a mai használatos nevek erőltetett meg-, vagy visszamagyarosítását, csupán a ma is használatos magyar helységnevek hivatalos elismerését.

Példái közül említsünk néhányat:

Ürményháza (ma Jermenovci),

még a román neve is magyarból átvéve: Ermiház Székelykeve (ma Skorenovac)

Udvarszállás (ma Dobricevo)

Homokbálványos (ma Bavaniste)

István völgy (ma Hajducica)

Itt említjük meg, hogy a Vajdasági Múzeum kiadásában 1966-ban «Geografsko-istorijski imenik naselje Vojvodine» (Vajdaságunk földrajz- történeti névjegyzéke) megjelent munka a Délvidék helységneveiben az utolsó évszázadban bekövetkezett változásokat már összegyűjtötte.

Bánát középkori ősi magyar helységneveit Eugen Horváth: «Banat» című (Budapest, 1931) angol nyelvű munkájában találhatjuk meg.

Komoly feladat volna a Bánát mai helységneveit ez ősi magyar helységnevekkel összevetni és jegyzékbe foglalni.

Csupán példaképpen említsük meg Antalfalvát. Petri jegyzéke e község, melyet 1802-ben tótokkal, majd később még németekkel telepítettek be, nevét Habsburg Antal főherceg (1779—1835) után kapta, holott Horváth jegyzéke szerint Anthalfalwa névvel már 1453-ban és 1497-ben is szerepel okleveleinkben. H. E.

42