Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-03-01 / 4. szám
Ez a «Gizella magyar királyné» 1045-ben lépett be a bencések apácarendjébe (vagyis ekkor 71 évesnek kellett volna már lennie) állítólag azért, mert Péter király rosszul bánt vele és így kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Hogy Gizella Magyarországot elhagyta, az valószínű, mert sem haláláról, sem temetéséről nincs feljegyzés és sírjának sincs eddig semmi nyoma, márpedig ha Magyarországon halt volna meg, valószínűen István mellé temették volna. Mikor Szent László 1083-ban, István maradványait a szent király, Imre, Gellért és mások kanonizációjával kapcsolatban «felemeltette», Gizella koporsója a közfigyelem elé került volna. Másoldalról azonban, ebben a «Szent István évben» feltétlenül megállapítás alá került volna — ha igaz lenne — az a tény, hogy a szent krály felesége még mindig él, hisz a kanonizáció nagy esemény volt és László a kanonizációs ünnepségekre meghívta és elhozatta volna Passauból. Az a lehetőség, hogy László nem tudott volna Gizella létezéséről, kizárható. A kanonizáció esztendős ünnepek keretében történt és erről a passaui zárda feltétlenül tudott. A kérdés további vitatása egyébként felesleges, 122 évet élni all. szd-ban lehetetlen, főleg pedig lehetetlen egy clunyi fegyelmű, fűtetlen és fűthetetlen kolostorban és végül lehetelen a nélkül, hogy ezt a csodát a pápai székhez a kolostor ne jelentse egy királyné és egy kanonizált szent özvegye esetében László magyar király korában. Mivel azonban a kolostor feljegyzése szerint 1095-ben élt ott egy «Gizella» nevű «magyar királyné», a rejtélynek csupán egy megoldása lehet: két különböző személyről van szó, és a másiknak jóval fiatalabbnak kellett lennie az elsőnél. A számbajövő korszak magyar királyasszonyainak a nevét Péter feleségén és Imre herceg fiatal özvegyén kívül ismerjük, tehát csak két személy jöhet számításba. Péter feleségéről azonban 1047-ből van egy tragikus híradás — már pedig a passaui zárda rejtélyes «magyar királynéja» 1045-ben vonult be oda — így csak egyetlen lehetőség marad. A passaui «Gizella magyar királyné» Imre özvegye volt. És valóban, ennek erős valószínűségét a helyzet és a körülmények logikáján és néhány, eddigelé értelmesen meg nem fejtett magyarországi eseményeken kívül néhány érdekes és sokatmondó egykorú magyar és külföldi kútfőadat is meglepő összhangban támasztja alá. Imre feleségének alakját szintén középkori homály övezi. Sem neve nincs feljegyezve, sem sorsának férje 1031-ben bekövetkezett halála utáni alakulásáról nincs konkrét értesülésünk. Amit tudunk róla alig több, mint hogy 1027-ben ment 5
