Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
résztvevőinek többsége azonban úgy döntött, hogy az Intézetet nem oszlatja fel, új elnökséget választ s egyelőre az Intézet működését a negyedévenként megjelenő szemlének, a «Der Donauraum»-nak kiadására korlátozta. Az Intézet új elnöke, Prof. Dr. Felix Ermacora, elnökhelyettese pedig Prof. Dr. Peter Berger lett, aki az Intézet főtitkári tisztségét s a «Donauraum» szerkesztését is megtartotta. A vezetőség soraiban magyar részről dr. Radvánszky Antal kapott helyet. A jelek szerint a «Donauraum» 1971-es megjelenése még biztosított. (Der Donauraum, 1970. 3.-4. sz.) SORSPROBLÉMÁKRÓL ILLYÉS GYULA a NÉPSZABADSÁG 1971. febr. 14-i számában «Sorsproblémákról» ír, helyesebben válaszol LUKÁCS GYÖRGY nemrég megjelent «Magyar irodalom — magyar kultúra» c. könyvére. Ebből idézzük az alábbi igen figyelemreméltó részletet minden hozzáfűzés nélkül, a «Magyar Élet» nyomán: «A magyar szellemiségnek állandó, századokra visszamenő veszélyérzetéről írsz és kifejted, hogy erre a pesszimizmusra nem a magyar népnek, hanem csak a magyar nemesi osztálynak volt oka. Az valóban el is pusztult. Ennek halálhangulata szivárgott át, szerinted, egész irodalmunkba, s hat még a «népi írók» soraiban is. — Mert mi féltenivalója van egy munkás- és paraszt Magyarországnak? — teszed fel a kérdést. Ez a magyar nép, az igazi magyar nép épp oly halhatatlan, mint a jugoszláv, vagy a bolgár parasztok népe. Testvéri közösségben élhet a szomszédos kisebb-nagyobb munkás- és paraszt nemzetekkel. Hiszen az ellenségeskedést és vele a nemzeti halál veszedelmét csak a dzsentri Magyarország csatlós-imperializmusa váltotta ki.» «Ezzel szemben itt én világosan csak hármat állítok: 1. Vannak népek, országok, amelyeknek bizonyos helyzeti vagy örökségi adottságán a társadalmi változás nem változtat automatikusan, hanem csak küzdelem útján. Én lennék az első, ha valaki a magyar nép helyzeti, területi és múltbeli adottságaiból származó kérdések meg nem oldásáért a szocializmust marasztalná el. De első lennék változatlanul visszautasítani azt az álláspontot is, hogy a szocializmus így hát ne is foglalkozzék külön ezekkel a kérdésekkel, mert ezeket úgy is megoldja majd a kérdések együttes, általános rendezése. Nincs terem itt részletezni a magyarság elszóródását. Vállat erre nem vonhatunk, hogy minden harmadik magyar ma a határokon kívül él.» 48
