Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

A Jogászok Nemzetközi Bizottságának állásfoglalása az erdélyi magyarok mellett A Jogászok Nemzetközi Bizottsága, amelynek székhelye Genfben van, (díszelnöke a kanadai legfőbb bíróság bírája, mint főtitkár a volt ír külügyminiszter, stb.) TÁJÉKOZTATÓ című kiadványában erőteljesen állást foglalt a nemzeti jogaiban megsértett erdélyi ma­gyarok mellett. A nemrég megjelent cikkből a következő fontos részeket közöljük az IRODALMI ÜJSÁG fordításában: «A XI. századtól 1918-ig, Erdély, e körülbelül 23 000 négyzetmért­­földnyi terület — Máramarost, a Kőrösvölgyet és Bánátot is ide­számítva 40 700 négyszögmértföld — különböző úton-módon magyar fennhatóság alá került. Amikor 1918-ban Romániához csatolták, kb. 5 XU millió lakosa közül V2 millió német, 1V2 millió magyar, a többi román volt. A történelem folyamán éles és véres nemzeti összetütközések játszódtak le itt. Napjainkban e területen él Kelet- Európa egyik legnagyobb lélekszámú nemzeti és nyelvi kisebbsége, s ezért kiváló alkalmat ad egy kommunista népi demokrácia kisebb­ségi politikájának tanulmányozására. Az 1956. népszámlálás szerint Románia összlakosságának kb. 9,1 °/o-át magyarok alkották. A békeszerződés és az 1952. alkotmány A Szövetséges Hatalmak és Románia között 1947-ben kötött béke­­szerződés II. rész (Politikai Záradék) 1. szakaszának 3. §-a előírja, hogy: 1. Románia mindent megtesz, hogy valamennyi román fennható­ság alatt élő személy számára, fajra, nemre nyelvre és vallásra való tekinet nélkül, biztosítsa az emberi jogokat és alapvető szabadságo­kat, ideértve a szólás-, sajtó-, politikai-, vallási- és gyülekezési­szabadságot. 2. Románia továbbá kötelezi magát, hogy törvényei sem tartal­mukban, sem végrehajtásukban nem tesznek s nem vonnak maguk után semmilyen diszkriminális intézkedést a román állampolgárok között, sem faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés alapján, sem személyekre, vagyoni helyzetükre, szakmai, vagy anyagi érde­keikre, társadalmi elhelyezkedésükre, politikai és civil jogaikra, vagy bármi másra való hivatkozással. Ilymódon a békeszerződés szövege bármilyen kisebbséget sújtó diszkriminációt világosan megtilt, s vajmi csekély annak a jelentő­sége, hogy az erdélyi magyar kisebbség nemzeti vagy faji csoportnak tekintendő-e, mivel nyelve egymaga is védelmet biztosít számára. Különösen feltűnő, mind a békeszerződéssel, mind a legtöbb népi demokrácia alkotmányával összevetve, az 1952. román alkotmány 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom