Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
zànk!» 1846-ban írt költeményének címe és 6 versszakának refrénje ezt a meggyőződést fejezi ki. Való, hogy a magyarság fennmaradása «annyi balszerencse és oly sok viszály után» csakis isteni, gondviselésszerű beavatkozással magyarázható.9 Viszont innen érthető az is, ha az Isten elgondolásával szembeszegülő lázadásnak annyira útjában van a magyar... A lázadást, mert ördögi, jellemzi titokzatosság, furfang, mindaz, ami a tisztességgel összeférthetetlen. Így keletkezett az utóbbi két évszázadban Európának az a titkos története, ami a kérdés egyik legkiválóbb szakértője, N. H. Webster szerint megírásra vár. (Secret Societies and Subversive Movements, 8-thed. London, 1964, 268 1.) Az ő és mások idevágó kutatásai tömören így foglalhatók össze: az Európában megizmosodó, vele és általa azonosuló kereszténység feje — kétségkívül — Róma volt. Két karjának a «legkeresztényibbnek» és az «apostolinak» nevezett királyt, azaz királyságot: a franciát és a magyart lehetett tekinteni. Nem véletlen és nem meglepő tehát, ha éppen e két, több ok miatt egymásrauíalt nemzet közé vernek éket sötét erők az utolsó roham idején napjainkig kiható eredménnyel! A keresztény Európát megvalósulása óta különböző mozgalmak támadták. A legveszedelmesebbnek — jegyezzük meg jól! — a huszitizmus bizonyult. Ez az eretnekség a Habsburgok erőszakos rekatolizáló és germanizáló törekvéseivel szemben az érthető cseh ellenállás, a nemzeti öntudat kifejezője és fenntartója lett a szerencsétlen végű 1620-i fehérhegyi csata után. A menekülni kényszerült huszitákat, akik «cseh—morva testvérekként» jelentkeztek, a protestáns fejedelmek természetesen fölkarolták. — A száműzőttek közül állítólagos látomásai miatt bizonyos hírnévre tett szert egy Kotterus nevű egyén, akinek «kijelentéseit» Comenius (Komensky Jan) 1657-ben «Lux in tenebris» címmel kiadta. Az ebben olvasható célkitűzést valósította meg az említett titkos történet. Messzi időkre visszatekintő titokzatos szervezetek összefogása tette magáévá ezt a célkitűzést: «A pápa az egyetemes Babylon legnagyobb Antikrisztusa, a Római birodalom..., különösen az ausztriai (uralkodó) ház a kurtizán... Isten nem tűri sokáig e dolgokat, vérözönben lerombolja a gonoszok világát. A háború végén a pápaságot és az osztrák házat összetörik.» 10 Régi mondás azt tanítja, «amikor Róma leroskad, összeomlik a világ» ... A leckét Róma, azaz Európa ellenségei jobban megtanulták, mint Róma. A Kottertől megfogalmazott nyílt hadüzenetet magáévá tette egy még veszedelmesebb, — mert alattomos — támadás a régóta lappangó angol—francia viszály új fejezeteként. E mozgalom a franciák forradalmasítását tűzte maga elé célul a fennálló rend megbuktatására. A hamarosan egész Európát fertőző erjesztésről lélegzetállítóan megdöbbentő adatokat tártak fel különösen B. Fay kutatásai.11 Megfelelő magyarázatukra a történetíróknál 6
