Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
augusztus 5-én meghalt Aradon ROZSNYAI MÁTYÁS gyógyszerész és szakíró. (75 éve.) 1920. június 4-én írták alá a TRIANONI BÉKÉT, ami Romániához csatolta ERDÉLYT, a szatmári, bihari, aradi sávval és a Bánát keleti részével. (50 éve.) 1945. január 13-án meghalt Budapesten SZABÓ DEZSŐ író. február 4-én kötötték meg JALTÁ-ban Európa és Magyarország sorsát megpecsételő egyezményt. március 30-án halt vértanúhalált Győrött báró APOR VILMOS győri püspök a magyar nők védelmében. (25 éve.) Bár nem tartozik szorosan Erdélyhez, mégis itt kell feljegyezni az alábbi két adatot is: 1020. II. BASILEOS görög császár egyik «Sigillion»-jában megszabta az Ochrida-i érsek hatáskörét és abban említi meg az «ott élő összes vlachok»-at is. (950 éve.) 1095. Anna Kommene leírása szerint, mikor ALEXIOS császár a Balkán-hegység keleti lábánál harcolt, a kunokat a vlachok vezették a görög csapatok hátába. (875 éve.) Vagyis, dákó-román elmélet ide, vagy oda, a fenti időpontokban a vlachok, vagyis az oláhok még csak a Balkán déli részében léteztek. Csíkménasági 1970. keresztútján történelmi dátumok találkoznak. Ebben az évben van 50. évfordulója, hogy MAGYARORSZÁGOT felosztották: a csehek—tótok, románok, szerbek, az osztrákok között, és 1945 után a pánszlávizmus is osztozott a Szent Korona birtokállományán, benyomult EURÓPA térségébe, Kárpátaljára. Ebben az esztendőben volt pontosan 25. éve, hogy Csonka-Magyarország a SZOVJETUNIÓ gyarmatbirodalma lett. Trianonról sem a kommunista pártkormányzat, sem pedig a történetírók és újságírók nem kívánnak megemlékezni, csupán csak az elnyomottak tartják számon Magyarország tragédiájának 50. évfordulóját. A hazai pártkormány és történészek, valamint a művelődésügyi minisztérium minden idegszálával, hatalmi erejével bizonygatja a megszállt ország lakossága előtt, hogy 1945, április 4-e szabadságot 21 Észak-Erdély és a Székelyföld visszatérésének 30. évfordulójára (A diplomáciai okmányok tükrében.)
