Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

tét ma általánosan, de teljesen tévesen «apostoli keresztnek» is nevezik. 16

A szerző az alsó koronával foglalkozva, több olyan műemléket ismertet, amiken IX. Constantin (1042—50.) felesége, Zoe császárné (a budapesti Nemzeti Múzeumban IX. Constantin koronáján lévő zománckép) és II. János (1118—43.) felesége, Iréné császárné, Szent László Piroska nevű leánya (a Vatikáni könyvtárban őrzött zsoltároskönyv koronázási képe és a velencei San Marco Pala D’Oroban őrzött zománckép) kettőskereszttel díszített pajzsot tart. Ezeknek a műemlékeknek a tanúsága szerint a Szent Korona alsó részét képező görög koronán oldalról középfelé növő, s váltakozva csúcsban és félkörben végződő zománc díszek Iréné császárné idejében jöttek divatba a női koronák díszítésére.

A fentiek tehát azt is bizonyítják, hogy a Szent Koronát III. Béla idejében szerelték össze, nem pedig Könyves Kálmán idejében, ahogy azt a szerző véli.

A szerző a koronázási jelvényekkel: jogar, országalma, koronázási kard egyszerűen nem foglalkozik, csak a koronázási palásttal — ami szerinte szintén német, közelebbről regensburgi eredetű —, mert ezzel is alá akarja támasztani a Szent Korona felső részének német eredetét. Véleményem szerint az összehasonlításra felhozott, Regensburgban készült és a bambergi katedrálisban őrzött «Kunigundapalást» nem meggyőző. A müncheni Központi Gyűjtőállomás igazgatójának, Stefan P. Munsingnak a koronázási palástról írt és eredeti fényképekkel dokumentált tanulmányát még nem sikerült megszerezni. Addig is meg kell állapítani, hogy a Szent István és Gizella királyné által 1031-ben a székesfehérvári bazilikának ajándékozott miseruha — koronázási palást minden bizonnyal nem Regensburgban, hanem a veszprémvölgyi apácák kolostorában készült. Ezt bizonyítja a palástot díszítő figurák inkább bizánci, mint nyugateurópai stílusa és nem utoló sorban Szent István és a vele egy sorban lévő szentek fejét díszítő korona, amelyik tökéletes mása az egykorú bizánci mozaik és zománcképeken látható koronáknak. Ettől függetlenül, Orbán Árpád otthoni történész szerint a koronázási palást nyakbélésébe varrva, vagy szőve (?) benne van annak az oroszlános jelképnek egyik változata, melyilmek képét a III. Béla által építtetett és a 20-as években feltárt esztergomi királyi kápolna falát díszítő freskón fedeztek fel. Azóta már tudott dolog, hogy ennek a naprozettás, életfás, négy ékvágásos oroszlánjelképnek, akárcsak a jogar kristánygömbjébe vésett oroszlánnak az eredete visszanyúlik egszen a szumir papkirályok oroszlános jelképéig. Hogy aztán ezen * III.

1« Az apostoli kereszt nem más, mint botra tűzött latin kereszt. Ilyen keresztet küldött II. Szilveszter Szent Istvánnak és ilyen keresztet találtak

III. Béla sírjában.

16