Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-04-04 / 1. szám

1910

1921

magyar

német

300 263 t 462 023 161 760 1 4b2 023

260 998 j 173 796 /

434 794

szerb

horvát (sokác+bunyevác)

144 241 \ „„g 034 57 793 j ^ U34

155 566 \ 91032 j

246 598

vend és szlovén

25

4 850

szlovák

30 052

30 993

rutén

10 754

11 039

román

354

1 181

egyéb

3 033

5 662

összesen

708 275

735 117

(16)

A magyarság 40 000 főnyi csökkenésével szemben az 1921-es népszámlálás 12 000-rel több németet, 11 000-rel több szerbet, 4 000-rel több szlovént és 33 000-rel több bunyevác—horvátot tart nyílván. A szlovákok és rutének számában nem következett be változás. A szerbek és a szlovének számának emelkedése viszont minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy 1910-ben a magyarosodás útján lévő s magát már magyarnak valló elemek a megváltozott körülmények között célszerűbbnek tartották magukat németnek és bunyevácnak vallani. Mindez azonban korántsem jelenti az 1910-es népszámlálás megbízhatatlanságát, csupán a két nyelvet beszélő emberek természetes ingadozását egy terület átcsatolása után. 1945 után a Délvidéken még megmaradt németség egy része célszerűbbnek tartotta, hogy magát magyarnak vallja.

Ennek ellenére Lederer professzor helyénvalónak találta, hogy Bácska nemzetiségi összetételére vonatkozóan Cvijic, Belie és Mihaldjic «becslése» szerinti adatokat közölje s így tudatosan vagy tudat alatt még 1966-ban is hozzájárul az amerikai szakemberek megtévesztéséhez, mint ahogy az idézett szerb szerzőknek is ez volt a célja 1919-ben.

E becslés természetesen nem a ténylegesen Jugoszláviához átcsatolt, hanem a szerbek által 1919-ben igényelt területre vonatkozik, fel egészen Baja városáig. Jugoszlávia nyílván azért nem kapta meg ez észak-bácskai területet, mert még a «baráti» angol és francia «szakértők» is «túlzottnak» találták a szerbek követelését, mégis Cvijic és társai ez észak-bácskai területekkel együtt kevesebb magyart mutat ki (208 758), mint amennyit a jugoszláv népszámlálás 1921-ben e magyar többségű Észak-Bácska nélkül talált a Jugoszláviához ténylegesen átcsatolt Bácskában (260 998). (17)

Cvijic becslése a szerbek számát szerényen csupán 165 372-ben jelöli meg (egész Bácska szerb lakossága 1910-ben 145 063 volt.) Ezzel szemben a bunyevác—horvátok számát 156 691-re teszi. Ez 64 000-37