Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-04-04 / 1. szám
CSÏKMÉNASÂGI : Az egyházak a kommunista Romániában Az utóbbi időben politikai és egyházi vonalon — csak nem Mrs. Nixon erdélyi származású szász anyja miatt? — divat lett Amerikában a kommunista Románia belső megszilárdulásáról, demokratizálódásáról és politikai önállósulásáról cikkezni. Egyházi vonalon ezen a téren a katolikusok és azon belül is a jezsuiták vezetnek. A Kanadai Magyar Űjság 1969. aug. 29-i és a szept. 25-i számában «Vallási élet a vasfüggöny mögött» címmel ismertettem Rev. C. I. Mc Naspy amerikai jezsuita vasfüggöny mögötti körútjáról az AMERICA katolikus folyóiratban megjelent beszámolóját. Most Rév. George A. Maloney bizánci-orosz rítus szerint felszentelt amerikai jezsuita írt az AMERICA folyóirat 1969. nov. 22-i számában «Rumania’s Opening to the Churches» címmel hosszabb beszámolót három hónapos romániai tanulmányút]áról. Az amerikai jezsuiták valószínűleg nem kizárólag «divatból» foglalkoznak a kommunista Románia kérdéseivel. Ezért érdemes lesz ezzel a beszámolóval is foglalkozni. «A Romániába látogatót manapság meglepi ennek a népnek minden tartózkodás nélküli nyíltsága. Annak ellenére, hogy a személyes szabadságot szorosan szabályozzák a sajtó, rádió, TV ellenőrzésével és a külföldi utazásoknak — még a csatlós államok területére is — erős megszorításával, az embernek az az érzése, hogy Romániában egy új társadalom van kialakulóban. (Romániában a személyes szabadságot most és régebben is nem annyira a sajtó, rádió, TV, stbvel, hanem a titkos és nem titkos rendőrséggel szabályozták és szabályozzák.) Ceausescu elnök erőfeszítése a «szocialista-demokrácia» kiterjesztésére egészen egyedülálló modus vivendit teremtett az állam és az egyházak között.» Ilyen bevezető sorok után részletesen ismerteti a román nép többségét magába foglaló ortodox egyház sorsának kialakulását a kommunista Romániában. (A román ortodox egyház mintegy 13 millió tagjával — ebben benne vannak az ortodox egyházba kényszerített, zömmel erdélyi görög katolikusok is — az orosz után a világ 2. legnagyobb ortodox egyháza. Ehhez tudni kell még azt is, hogy a formaságokba merevedett ortodox egyházak mindenütt a fanatikus nemzeti érzés és öntudat melegágyai és azt csak úgy tudják kiteljesíteni, hogy válogatás nélkül a hatalom mindenkori birtokosainak szolgálatába szegődnek.) 24
