Vetés és Aratás, 1994 (32. évfolyam, 3. szám)
1994 / 3. szám
vők elragadtatását a világ nem látja, mert az a másodperc töredéke alatt megy végbe. Ellenben mindenki meglátja majd Krisztust, amikor eljön, hogy uralkodjék. (Ezért nevezik ezt a szakaszt az Ő eljövetele megnyilvánulásának, azaz epifániának.) (Mt 24,3; Mt 27,27.37.39; ITesz 3,13; 2Tesz 2,8). Ш> Krisztus eljövetelének tetőfoka E végső (4.) szakaszban a mostani ég és föld tűz által pusztul majd el. Ez Krisztus ezeréves uralmát fogja majd követni. Erre utal: 2Péter 3,4.7.13. Ebben a fejezetben olvashatunk az utolsó idők csúfolkodóiról, akik tagadják majd a Krisztus visszajövetelének lehetőségét. Azzal érvelnek majd: nincs semmi ok az aggodalomra, hiszen Isten eddig sem nyúlt bele erővel és hatalommal a világ folyásába, és ezután sem fog. Krisztus eljövetelének ez a végső, kiteljesedést hozó szakasza azután fog bekövetkezni, hogy Krisztus befejezte ezeréves uralmát és megállapítja örökkévaló királyságát. Az elragadtatás A megjelenés Krisztus a levegőégbe Eljön a földre jönel (ITesz 4,16-17). (Zak 14,4). Eljön a szentjeiért (ITesz 4,16-17). Az írás sehol nem tanítja, hogy Krisztusnak a szentjeiért való eljövetelét jelek előzik meg. Az elragadtatás azonos Krisztus napjával (lKor 1,8; 2Kor 1,14; Fii 1,6-10). Az elragadtatásról így olvasunk: az áldás ideje (ITesz 4,18). Az elragadtatás a pillanat tört része alatt megyvégbe lKor 15,52. Az elragadtatás nyilván a Gyülekezetre vonatkozik elsősorban. Jn 14,1-4; lKor 15,51- 58; ITesz 4,13-18. Krisztus úgy jön el, mint fényes és hajnalcsillag (Jel 22,16). Eljön a szentjeivel (ITesz 3,13; 2Tesz 1,10; Júd 14). Krisztusnak a szentjeivel való eljövetelét égi jelek előzik meg (Mt 24,29.30). A megjelenés azonos az Úr napjával (2Tesz 2,1-12). A megjelenés legfőbb vonása az ítélet (2Tesz 2,8-12). A megjelenést viszont meglátja az egész világ (Mt 24,27; Jel 1,7). A megjelenés elsősorban Izraelre vonatkozik, azután a pogányokra is (Mt 24,1-25.46). Krisztus úgy jön el, mint az igazság napja, és gyógyulás lesz a szárnyai alatt (Mai 4,2). 4. A törvény és a kegyelem Az Isten emberrel való bánásmódjának két ellentétes módja, a népével szerzett két szövetség. "Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg" (Jn 1,17). A törvény alatt élő ember azt kapja, amit megérdemel. A kegyelem viszont megkíméli az embert attól, amit megérdemel és mérhetetlenül meggazdagítja (Róm 4,4.5). 5. A megváltás múlt, jelen és jövő ideje Amikor valaki hitre jut és keresztyénné lesz, többnyire a megváltásnak csak egyféle jelentésére tudunk gondolni: lelkünk üdvösségére. A megváltás általános érvényű szó: szabadulást, biztonságot, vagy üdvösséget jelent. Pál pl. a Fii 1,19-ben a börtönből való remélt szabadulása kapcsán használja. A "megváltás" vagy "megváltott" szónak az a jelentése, amely kiváltképpen érdekel bennünket, a bűnből való szabadulással kapcsolatos. Nézzük a megváltás három idejét, múltját, jelenét, jövőjét. Múlt: megváltattam a bűn büntetésétől. Jelen: meg vagyok váltva a bűn hatalma alól. Jövő': meg leszek váltva magától a bűntől. Múlt idő Néhány olyan igehely, amely a bűn büntetésétől való szabadulásra vonatkozik: "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez" (Ef 2,8). Továbbá: 2Tim 1,9; Tit 3,5. Jelen idő Mentes lettem bűneim büntetésétől, de naponta meg kell szabadulnom a bűn hatalmából. Erről szól többek között a Róm 5,10; Zsid 7,25. Jövő idő Amikor szemtől szembe találkozunk a Megváltóval, teljesen megszabadulunk a bűntől. Testünk is megdicsőült, megváltott test lesz. Ezt írják le a következő igehelyek: Róm 13,11; ITesz 5,8-9; lPt 1,5. folytatjuk W. MacDonald "Mi a különbség" c. művéből kivonatolta Dr. Pintér Lajos □ LÁTNI Ó, látni, látni...! S megköszönni mind, mit szemen át befogadhat az ember, mindent, miben a szépség testet ölt, s még sokkal messzebb látni - lelki szemmel! F. L. vetés és aratás 32 /3. 1994 94
