Vetés és Aratás, 1993 (31. évfolyam, 3. szám)

1993 / 3. szám

A beszéd: ismertetőjel Mit mond Isten Igéje a beszédről? Jézus Krisztustól ered a beszéd egyik jellemzése: "Mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged" (Mt 12,37); és "Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj" (Mt 12,34). A nyelv azt hozza felszínre, ami a szívben van. Egyik napilapban olvastam: A tudósok megállapí­tották, hogy az átlagember egy nap alatt egy óra hosszat, életében pedig 2,7 évnek megfelelő ideig beszél. Ha az évi átlagot írásban rögzíte­nék, a szöveg kötetenként - 400 oldallal számolva - ezer kötetes könyvtárat képezne. Ebből is megértem, hogy az Úr Jézus valamennyi beszédét miért nem írták le. Azonban a feljegy­zettek is teljesen elégségesek ahhoz, hogy amit Isten a Fia által akart szólni (Zsid 1,1), elérjen hozzánk. És aki valóban hallja Jézus Krisztus be­szédét és befogadja azt, "örök élete van" (Jn 5,24). Lukács 4,32-ből pedig megtudjuk, hogy "beszéde hatalmas volt". Valamennyi a mennyei hazába való visszavezetést és a kárhozatban lévők üdvösségét szolgálta. A beszéd hűen tanúsítja, hogy kinek a szolgála­tában áll a nyelv gazdája. Elengedhetetlenül fon­tos tehát megvizsgálni a beszédünket. Nem mindegy, hogy gyógyító-e, vagy a körülöttünk le­vők átok alatt maradását szolgálja. Hogy meny­nyire döntő kérdés a nyelv milyensége, mutatja az is, hogy mind az Ó-, mind az Újszövetség sok ilyen irányú figyelmeztetést tartalmaz. "Élet és halál van a nyelv hatalmában..." (Péld 18,21) "Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól." (Péld 21,23) "A tudós ember takarékoskodik beszédével." (Péld 17,27) "Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását." (Zsolt 141,3) "Ha valaki nem fékezi meg a nyelvét, annak az istentisztelete hiábavaló."(Jakab 1,26) Jakab apostol levelének 3. fejezete majdnem tel­jes egészében a nyelvre való ügyelésre int. Ezek közül különösen megszívlelendők: "Ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéle­tes ember, meg tudja fékezni az egész testét... a nyelv milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat... A nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel..." Figyeljünk még az alábbi megállapításokra is: Egy híres író szerint: Legártalmasabb vipera a vi­lágon a nyelv. A legmérgesebb kígyó egész éle­tében nem okoz annyi szenvedést és szerencsét­lenséget, mint amennyit az emberi nyelv negyed óra alatt okozhat. A nyelv gyalázkodásának egyik fajtája a gúny. Francia közmondás: Senkit sem gyilkolhatunk meg alaposabban, mint akit nevetségessé tet­tünk. Foerster mondja: Az emberek azért pletykálnak annyit, mert minél több rosszat tudnak mondani mások felől, annál jobbnak képzelik magukat. Shakespeare írja a Rómeó és Júlia c. művében: Többet jár egy perc alatt a szája, mint egy év alatt a lába. Franklin Benjámin-nak az volt a nézete: Egyesek­ről soha semmi rosszat, többekről mindig csak jót! Kempis Tamás azt tanácsolja: Ha előtted rágal­maznak valakit, ráncold össze a homlokodat és kezdj el csak azért is az időjárásról beszélni. Kö­vetelj bizonyítékot, te pedig beszélj a megtáma­dott erényeiről. Viktor Hugó szalonjában ott állt egy üres szék, ezzel a felirattal: Itt ül a távollevő! Figyelmezte­tésnek szánta, hogy a jelen nem levőről mindig azzal a megbecsüléssel beszéljünk, mintha ott ülne. Augustinus, azt tartotta édesanyja - Mónika - egyik legszebb jellemvonásának, hogy soha nem beszélt másokról sértő vagy csúnya dolgokat. Széchenyi "Hitel" című művében olvasható: Az •igazi bölcs aciiibákat inkább magában keresi, mert magának parancsolhat, másoknak nem. Az 1963-as statisztika szerint: a legtöbb ember kínaiul beszél a világon. Utána az angol, a hin­­dusztán, majd az orosz nyelv következik. A ma­gyar nyelv a 16. helyen szerepel. Igen sok ember beszél az anyanyelvén kívül más nyelven is. És ez igen jó és hasznos dolog. A tartalom szempontjából azonban nagyon káros, ha Isten követei, szószólói, a magukat keresz­tyénnek vallók "két-nyelvűek". Vagyis: "Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok..." (Jak 3,10) Pál apostol ezt így fejezi ki: "...ne legyenek kétszínűek!" (1Tim 3,8) Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 2. része is tartalmaz egy statisztikát. Urunk tanítványaira, az Ő ígérete szerint (első pünkösd ünnepén) kettős tüzes nyelvek szálltak le. Hatása alatt az emberek Istennek nagyságos 71 vetés és aratás 31/3.1993

Next

/
Oldalképek
Tartalom