Vetés és Aratás, 1991 (29. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
ÚJSZÖVETSÉGI FÖLDRAJZ GYÜLEKEZETEK Sok esetben a „gyülekezet" szó, és annak többes formája, a „gyülekezetek”, a Szentírásban többféle hivatkozással fordul elő: I.) történeti helyzetek, amikor a szöveg rendszerint eldönti, melyik helyszínről van szó; II.) néhány, vagy minden gyülekezettel kapcsolatos tevékenység és gyakorlat; III.) szolgálattal kapcsolatos tanítási háttér, amely minden gyülekezetnek fontos. Nem fogunk foglalkozni azokkal a versekkel, amelyek az egyetemes Gyülekezetre, mint Krisztus Testére vonatkoznak, mint például, amikor azt mondja:.....ezen a kősziklán építem fel Gyülekezetemet” (Mt 16,18). Mikor azonban az Úra Máté 18,17-ben a „gyülekezetről” beszél, egy helyi gyülekezetre utal, amely az Ő nevében gyűlt össze fegyelmező gyűlés céljából. I.) A következő versekben a hivatkozás nyilvánvalóan a jeruzsálemi gyülekezetre történik: „Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetét az üdvözülőkkel” (Csel 2,47); ..... nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetét” (5,11); „Saul pedig pusztította a gyülekezetét...” (8,3); „abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival” (12,1); „Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez” (12,5). Pál visszaemlékezései az általa elkövetett üldözésre „Isten gyülekezete” ellen, lényegében a jeruzsálemi gyülekezetre vonatkoznak, 1Kor 15,9; Gál 1,13; Fii 3,6. A Csel 15,22-ben szereplő „egész gyülekezet” is a jeruzsálemi gyülekezetre vonatkozik. A Csel 14,27-ben, ahol Pálék „a gyülekezetei egybehívták”, a hivatkozás a szíriai Antiókhiában lévő gyülekezetre vonatkozik. Az ilyen versek azonban, mint: .....gyülekezetenként elöljárókat választottak” (14,23), és „a gyülekezetek pedig erősödtek a hitben” (16,5), azokra a gyülekezetekre vonatkoznak, amelyek Pál első missziós utazása nyomán keletkeztek, éspedig az Antiókhia körüli körzetekben és városokban, Pisidiában és Derbében. Az a szöveg, hogy „a gyülekezet útnak indította őket” (15,3) azt mutatja, hogy a szíriai Antiókhia és Jeruzsálem közötti 300 mérföldes út (=480 km) mentén minden gyülekezet (beleértve Föníciát és Samáriát is), részt vett a vendéglátásban. A Rómában, Korintusban, Efézusban és Kolosséban lévő házi gyülekezetek szerepelnek azokban az üdvözletekben, amelyek a Róm 16,5; 16,23; 1Kor 16,19; Filemon 2. versében vannak (feltéve, hogy Priszcilla és Akvila Efézusból Rómába ment az 1 Kor 16,19 és a Róm 16,5 között eltelt időben). „Nemzetek (pogányok) valamennyi gyülekezete" és a „Krisztus minden gyülekezete" kifejezés, Róm 16,4.16, valószínűleg a Korintus körüli gyülekezeteket foglalja magában, ahol Pál a levelet írta. János apostol öreg korában meleg szavakkal írt arról a vendégszeretetről, amelyet Gájus mutatott „a gyülekezet előtt” (3Jn 6); hogy ez melyik gyülekezet volt, azt nem lehet azonosítani. Egy szomszédos gyülekezetben, amelynek János szintén írt, Diotrefész elsőségre törekedett (3Jn 9), és még azt is visszautasította, hogy Jánost elfogadja. „A gyülekezetből kivetett” (10. vers) testvérek meglátogatása minden bizonnyal azokra vonatkozik, akik az 5-8. versekben vannak említve. II.) Ami a gyakorlatot illeti, Pál saját intéseinek általános alkalmazását hangsúlyozta az 1 Korintusi levélben:.....hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben” 1 Kor 4,17; 7,17; 10,32; 11,16. Az apostol dicsekedett a tesszalonikaiakkal „az Isten gyülekezeteiben”, (2Tesz 1,4). Különböző gyülekezetekben testvérek foglalkoztak annak a pénznek a gyűjtésével, amelyet a jeruzsálemi gyülekezet számára adakoztak. Erről szólnak a következő helyek: 2Kor 8,18. 19. 23. 24. Pál arról is írt, hogy a korintusi gyülekezet csak abban volt hátrányban „a többi gyülekezethez képest", hogy nem fogadott el tőlük ajándékot (2 Kor 12,13). Olvasunk a gyülekezet legeltetéséről (Csel 20,28); a gyülekezet gondjáról (2 Kor 11,28 többes számban); 1Tim 3,5 (általános elvi szempontból); az özvegyasszonyokról való gondoskodásról a gyülekezettel kapcsolatban (Him 5,16); a gyülekezeti vének imájáról betegséggel 29
