Vetés és Aratás, 1991 (29. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
A TEREMTETT VILÁG BIZONYSÁGTÉTELE- FIATAL OLVASÓINKNAK - JÖJJ, SZÁMOLJUK MEG A CSILLAGOKAT! W. L. Colemann fenti címen megjelent könyvéből A PÓKHÁLÓ NEM SEGÍT? így járnak, akik elfeledkeznek Istenről, az elvetemültek reménysége elvész. Szétfoszlik bizakodásuk, bizodalmuk olyan, mint a pókháló" (Jób 8,13-14). Mindenki látott már lógó pókhálót - a pincében vagy a lakásban. Ezekben egyszer pók lakott, de azután összekuszálódtak, és por rakódott le rájuk. Mindenütt vannak pókhálók, mert rengeteg ilyen kis nyolclábú állatka van (amelyek tulajdonképpen nem is rovarok), amely a fonalát megfonja és egyik saroktól a másikig kifeszíti azt. A pókháló számunkra nem más, mint bosszantó, ragadós fonál, amelybe néha véletlenül beleakadunk. A pók számára azonban ez a háló életfontosságú. Zsákmányszerző eszköze és lakása is. Ha a pók veszélyt érez, egy ilyen vékony fonálon gyorsan leereszkedik a földre. De ugyanezzel a fonállal rávetheti magát ellenségére vagy zsákmányára. Ha új szállásra van szüksége, ugyanezt a fonalat használja, hogy átszőjjön vele egy levelet, és így alkossa meg fészkét maga és családja számára. Hálóját azonban arra is felhasználhatja, hogy petéit körülfonja vele, és így lágy fészket készítsen számukra. Leggyakrabban a szoba sarkában vagy egy nyílás fölött látunk pókhálót, amelyet a pók abból a célból font, hogy zsákmányt ejtsen a segítségével: egy-egy gyanútlan legyet vagy más rovart. Egyetlen harapással megöli áldozatát, és így jut a pók élelemhez. A pókok számára a pókháló nagyon hasznos. Elég vékony ahhoz, hogy a rovarokat becsapja, ugyanakkor eléggé erős célja eléréséhez, az embert azonban már nem akadályozza. Jóbnak ezen a világon mindene megvolt. Volt pénze, háza, sok állata és szolgája, nagy családja - és azután gyakorlatilag mindent elveszített, még fiait és leányait is. Ezek után a tragikus veszteségek után képes volt arra, hogy mindnyájunknak jó tanácsot adjon. Bíznunk kell Istenben, hogy Ő gondoskodik rólunk. Ha azt mondjuk: „Egy napon gazdag és híres leszek, és akkor biztonságban leszek és boldog ember leszek”, akkor - Jób szavaival élve - olyanok vagyunk, mint akik pókhálóban bíznak, és abban akarnak megkapaszkodni. A pókháló pedig nem tart meg, hanem szétszakad. Ha azonban Istenben bízunk, szüntelenül rá hagyatkozhatunk, mert Ő soha el nem múló erős támaszunk. Gondolkozz el rajta: A hírnév és a vagyon jónak és kívánatosnak tűnhet előttünk, de valójában csak Istenben bízhatunk. CSIGÁKRÓL ÉS FEGYVEREKRŐL Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik, vagy mint az elvetélt magzat, amely nem látott napvilágot" (Zsolt 58,9). Aki ezt a zsoltárt írta, nyilván gyermekkorától fogva szerette a természetet. Elképzelhetjük, hogy a fűben hasal és nézi a lassan mászó csigabigát. Egészen oda kellett simulnia a földhöz, hogy megláthassa, mert vannak olyan csigák, amelyek nem nagyobbak a gombostű fejénél. Vannak azonban olyan fajták is, amelyek hatvan centiméternyire is megnőnek. Kis barátaink tudományos neve: gastropodus, amely így együtt lábat és hasat jelent, ti. a csigák a hasukon csúsznak. A csigák rendszerint nedves helyeket keresnek föl, mivel a hőség nagyon kiszárítja őket. Növényevők, és ezernyi apró, gyönge foguk van. Általában nincsenek köztük hímek és nőstények, hanem a csiga hím és nőstény egyszerre. A csiga védőberendezéseinek egyike egészen ártalmatlannak tűnik, valójában azonban igen hatásos. Ha megfigyeljük, látjuk, hogy a csiga, amikor mászik, gyakran nedves nyomot hagy maga mögött. Ez ragadós anyagból áll, amelyet nyálnak nevezünk. Ebben megragadnak az ellenségei, a hangyák és rovarok, ha a nyomába szegődnek. 17
