Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 2. szám

Először is el kell mondani, hogy a mozgalom az okkultizmus minden területét egyesíti magában. A hozzátartozó áramlatokat már fel sem lehet sorolni, de többek között ide tartozik az asztroló­gia és a spiritizmus. Meg kell említenünk az okkult eredetű titkos szövetségeket és egyesületeket is, például a szabadkőműveseket, a rózsakereszteseket, a teozófusokat, a kozmológusokat és az antropo­­zófusokat. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a szekták és az új vallások számának robbanásszerű emelkedését, amelyek hindu és spiritiszta elemeket egyesítenek magukban, mindenekelőtt a „Keresztény Tudomány”-t (Christian Science), egy würzburgi spiritiszta médium mozgalmát, Jézus Krisztus hazahoza­talát, az új szellem és új gondolkozás tanítását, a Bhagwan, Eckankar, Divine Light Missiont, scientológiát, transzcendentális meditációt, stb. Végül pedig azok a vallások, amelyek a vallások keveredésére törekszenek, például a taoizmus, a buddhizmus bizonyos formái, a Bahai-vallás vagy a hinduizmus a maga 330 millió Deva­­istenével. Éppen a hinduizmus nagyon is min­dent magába olvasztó vallás, hiszen a 330 mil­lió isten mellett Jézus Krisztus is kényelmesen elfér. Már most is elismerik a többi vallásalapító között. A filozófiában olyan szerzőket tekinthetünk a New-Age útkészítőinek, akik a nyugati és keleti gondolkozás összeolvasztására törekszenek. Ebben az értelemben a legnagyobb hatású elő­futár valószínűleg Goethe, Schopenhauer és Erich Fromm, akik például Fritjof Caprának és az antropozófusoknak is, tehát a New-Age jelenleg társadalmilag legjelentősebb hordozóinak adták az ötleteket. A New-Age hatása napjainkban a művészet minden területén is érvényesül. A Hair című amerikai musical tette le az alapkövet, amikor meghirdette a vízöntőt. Utána jött a fantázia hulláma pótmegváltóival, például E.T., és Tol­kien könyvei (A gyűrűk ura stb.). Michael Ende „Unendliche Geschichte” nem más, mint a tudat kiszélesítésével láthatóvá váló (antropozófikus) szellemvilág. Michael Ende antropozófus. Ru­dolf Steinernél, az antropozófia megalapítójánál valóságként olvashatjuk, amit ő mesével körítve ír le. Michael Ende könyvének hátlapján a sátá­nimádó Aleister Crowley jelszava áll: „Tedd, amit akarsz”. Az orvostudomány terén is több áramlat létezik, amely a New-Age előfutára, vagy részét képezi. A határvonal ott mosódik el a természettudo­mány és az okkultizmus között, ahol az embert önmagában már nem tekintjük egy egységnek, hanem az ember és a világegyetem egységéről beszélünk. Az ilyen gyógyító eljárásoknál kerül sor a megmagyarázhatatlan kozmikus erő egy meghatározhatatlan energiaáramlására - má­gikus erőnek nevezném - még ha nem is isme­rik el, amelynek például a yin és yang, a mikro­kozmosz és makrokozmosz, az én és a világ­­egyetem közötti megzavart összhangot kell helyreállítania. Ilyen úgynevezett diagnózis és gyógyító eljárások a mesmerizmus, a gyógyító mágnesesség, az akupunktúra, az antropozófi­kus orvostudomány, a mágikus kézrátétel, a szellemgyógyítás, a jóga, az autogén tréning, a varázsvessző, az inga stb. Ha visszamegyünk a gyökerekig, megállapíthatjuk, hogy olyan erők­kel van dolgunk, amelyek okkult, univerziszti­­kus, vagy a hindu világképből származnak. Szo­rosan véve nem tartoznak a természetes gyógymódokhoz. A hozzáférhető irodalom alap­ján minden keresztyén vizsgálja meg, hogy to­vábbra is felhasználhat-e ilyen eljárásokat. A „tartalék" Lótunk, futunk csak szenvedőn, s panaszkodunk, hogy nincs időnk egymásra se, Igére se, s hullunk, ahogy a férgese. Nem is csoda, bennünk a baj, a „tartalék" a bűnben van: nem szükséges sem az, sem ez, sok programunk felesleges, nem boldogít hajszás robot, szórakozás, csak egy dolog szükséges itt: tudni, ki Ő! Áldás vele minden idő. F. L. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom