Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 4. szám
mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elrendelt az Isten, hogy azok szerint éljünk” (4-10 v.). Az önismeret, bűnbánat mélypontjáról felemel és előre visz, magasba lendít a kegyelem. Előre visz a jó cselekedetek felé, amelyek ügy vannak számunkra előre elkészítve, mint a vágányok a később ráfutó vonat számára. Isten minden nap elkészíti számunkra a sokféle jó cselekedetek alkalmát és lehetőségét, hogy felismerjük és megvalósítsuk. Ha áldások felé akarunk tovább haladni, azok szerint éljünk, amelyeket előre elrendelt számunkra Isten; nem dicsekedve, hanem Istennek naponként hálát adva! Minden külső, látható esemény Isten országa területén, a menynyei valóság belesugárzása ebbe a látható világba. A megváltás, az új teremtés kiemel minket megromlott emberi természetünk rabságából és új, „isteni” természettel ajándékoz meg. Kiemel az „engedetlenség fiainak” világából és Krisztussal együtt feltámaszt és a mennyeieik világába ültet. A megváltott ember, hit által, már itt e földön belső kapcsolatban él a mennyei világgal és egykor, kegyelemből Krisztussal együtt, részesül a felmagasztalásban. Esztendőt zárva, bűnbánattal valljuk meg, hogy milyenek voltunk, s áldjuk Istent hozzánk lehajló, újjáteremtő kegyelméért. Kérjük segítségét, hogy mennyei erőkkel naponként töl tekezve, tehessünk sok jót, még e földön, akarata szerint és nevének dicsőségére! Siklós József Ne csak várjad, de menj is eléje. A hit boldog tapasztalata, hogy érkező Ura elé siethet, ő tette meg a nagy utat, mi csak itt a porban botorkálunk feléje. Ő emberré lett, Betlehemben kín és fájdalom között jött e világra, tehetetlen kicsi gyermekként feküdt Mária karjaiban és várta, hogy anyja gondozza. Harminc évig csendben rejtve élt. De akkor is feléd jött. Tedd meg azt a néhány lépést, ami a te boldog osztályrészed. A szent, csendes várakozásból gyakran ki kell lépnünk és szeretetünk halkan, de a menny világáig felharsanva énekli: A szívem fut feléd... a szívem fut feléd... Ezt a találkozást már az egész pokol sem akadályozhatja meg. Amikor Urad jön és te várod, ne riadj meg szent közelségétől, menj még közelebb és hívd be öt, mert ezért jött. Zimányi József 'is*? Tétlen néző Egy horgász a tóparton ült, tartotta a horgászbotot és várta, hogy hal kerüljön a horogra. Egy férfi állt a háta mögött és nézte. Hosszú hallgatás után megszólalt:- Nem tudok unalmasabb dolgot elképzelni a horgászásnál.- Pedig van - felelte a horgász - ,csak nézni a horgászást. Sok ember van, akik a Szentháromság egy igaz Istenben való hittel tesznek úgy, mint ez az ember: Ott állnak mellette, kissé nézegetnek és azután kritikát gyakorolnak. Nem csodálkozhatunk, ha aztán így ítélkeznek: „Ez nem nekem való, nem tudok unalmasabbat elképzelni!” Aki néző marad, az mindig rejtélyek és képtelenségek előtt fog állni, mert Isten Igéje nem elméleti igazság. Isten Igéjét csak úgy lehet megérteni, ha az ember azt a gyakorlatban cselekszi is. 103