Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
lábai mindössze 3-4 centiméternyire nyomódtak bele a hold talajába; lépéseim pedig mintegy 1/4 centiméternyire. Amellett ezeket a lábakat nagy tányérokkal szerelték föl, hogy megakadályozzák a besüllyedést a föltételezett porba. Ez a por azonban nem létezett, s ez is fiatal Földre utal. 4. A kozmikus poron kívül kozmikus sugarak is érnek bennünket, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy a felső légkörben a nitrogént szénné változtatják át. így keletkezik a közismert C14-es szénizotóp, amely radioaktív, s bomlásának felezési ideje 5730 év. Ha Földünk 60000 évnél idősebb lenne, akkor évenként ugyanannyi C14-es atom keletkezne, mint amennyi szétbomlik. De nem ez az eset. 35 százalékkal több C14-es atom keletkezik, mint amennyi szétbomlik. Azonban nemcsak az évmilliárdok okoznak problémát az evolúciónak, hanem az oxidálódó légkör és a termodinamikai tantételek is azt bizonyítják, hogy nem létezhetett evolúció. 5. Oparin, az ismert kutató, állította fel azt a tudományos alaptételt, hogy egy oxidálódó légkörben élet mindig csak életből keletkezhet, pl. szaporodás útján. De hogyan keletkezett az első sejt? Egyébként is az oxigén Földünk legnagyobb mennyiségben előforduló eleme. A földkéreg 50%-a, a víz 88%-a és a levegő 23%-a oxigénből áll. Az általánosan elfogadott termodinamikai tételek szerint világunkban minden folyamat az egyik energiának - vannak többek között kinetikai, elektromos, kémiai, nehézkedési és hőenergiák - a másikba való átváltozását jelenti. Minden ilyen folyamatnál csökken a rend (magasabb energiaforma) és növekszik a káosz (meleg). Ezért ez az entrópia állandóan növekszik. Ez az ismert angol tudóst, David Jonest a következő kijelentésre indította: „Ezzel azonban felmerül az a lenyűgöző kérdés, hogyan fejlődhettek ki egyáltalán genetikai szerkezetek, sőt élő szervezetek egy olyan világban, amely mint egész az entrópia felé törekszik.” S így folytathatnánk tovább. Egy teremtő Istenre történő utalás nélkül az evolúció kétségtelenül nemcsak hamisnak, hanem egyenesen hazugságnak bizonyul. A keresztyén ember rendkívüli érvvel rendelkezik az evolúció ellen. Jézus Krisztus - aki pedig a János 14,6 szerint az igazság (valóság) - mondja: „De az embereket kezdettől férfiúvá és nővé teremtette az Isten” (Mk 10,6). Akkor még nem volt halál. A halál - és általa az elszakadás Istentől - az ember bűné által jött be a világba. A bűneset előtt paradicsomi állapot uralkodott az Edenkertben. A bűnös ember sohasem állhat meg Isten színe előtt, a Biblia tanítása szerint megsemmisülne előtte. Isten ezért egy különleges utat alkotott, hogy az ember elnyerhesse bűnei bocsánatát: Jézus Krisztust, aki valóságos Isten és valóságos ember, Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét, „hogy aki hisz Őbenne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Nyitott kérdések Az evolúció számára a halálnak egészen más a jelentősége. A fejlődéselmélet fölfelé való fejlődésről beszél, vagyis a jobbik kiszorítja a rosszabbat. Ezért a halál arra szolgál, hogy helyet teremtsen a jobb, a magasabbrendű számára. A fölfelé való FELELETEK a 68. oldal kérdéseire 1. Egyszer, mint „őrlő lányok” (Préd 12,3). 2. Két lapos kő között őrölték otthon az aszszonyok 3. Búza, árpa, köles, tönköly. 4. Kézimalmon megőrölték vagy mozsárban megtörték, azután fazékban megfőzték (4 Móz 11,8). 5. a) búzából b) főként árpából 6. Rostálás útján. 7. Visszajövetele napjára (Mt 24,41-42). 8. Egy asszony kézimalom követ dobott a fejére (Bír 9,53). 9. Elizeus (2Kir 4,41). 10. Az idős emberre, akinek már kevés foga marad, és a keményebb ételt nem tudja megrágni (Préd 12,5). 89
