Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 2. szám

Próba Egy kikötőben a gazdag mohamedán kereskedő a hajóskapitánytól Bibliát kért megvételre.- Mit akar a Bibliával, hisz úgy sem tudja ol­vasni - mondta a kapitány.- Igaz - válaszolt a mohamedán ha azon­ban idegen kapitány jön hozzám, a Biblia mutat­ja meg, hogy bízhatom-e benne, vagy meg akar csalni. Ha asztalomon látja és érdeklődéssel nézi, tisztelettel lapozgat benne, akkor van hoz­zá bizalmam, de ha megvetően bánik vele, akkor az ilyen emberrel nem tárgyalok. Adjon Istennek hálát az evangéliumért! Egy hitetlen angol gróf egy ízben meglátogatta a déltengeri Fidzsi-szigeteket. Itt ismerettséget kötött egy törzsfőnökkel, aki keresztyénné lett.- Milyen kár, hogy olyan buta volt ön, hogy hallgatott a misszionáriusokra - mondta a gróf. Napjainkban már egyetlen értelmes ember sem hisz abban, amit a Biblia állít! A könyv már ré­gen elveszítette hitelét és aktualitását. Ezeknél a szavaknál az idős törzsfőnök hirtelen elkomolyodott.- Gróf úr - mondta szigorúan - adjon Isten­nek hálát az evangéliumért!- Nem tudom, hogy miért? - válaszolta amaz.- Majd én megvilágítom önnek, hogy miért. Lát­ja ön itt ezt a nagy követ? Nos, régebben az volt a szokásunk, hogy foglyainkat itt ezen a kövön öltük meg. És látja ön ott azt a nagy tűzhelyet? Mikor isteneink tiszteletére áldozati ünnepet ül­tünk, akkor azon sütöttük meg a mi emberáldoza­tainkat. Ha nem jöttek volna el hozzánk a misz­­szionáriusok és nem tanítottak volna meg minket arra, hogy ezekből a gonosz, istentelen dolgokból meg kell térnünk és nem hozták volna el részünk­re azt az „öreg könyvet”, akkor önt is megsü­töttük volna már ezen a tűzhelyen. Ezért azt mondom én önnek: ahelyett, hogy megvetően beszél a Bibliáról, adjon inkább Istennek hálát az evangéliumért! „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Istennek ereje az, amellyel minden hívőt üdvö­zít” (Róma 1,16). Első az Úr Megtért egy fiatal asztalossegéd. Hogy lelkét az Igével táplálhassa, minden reggel egy órával korábban kelt fel, mint azelőtt. A mestere hi­tetlen volt, nem tetszett neki a legénye szentes­kedése. Mikor megtudta, hogy legénye hat óra helyett öt órakor kel fel, egyszerűen azt mond­ta neki:- Akkor fiam öt órától kezdve dolgozol a mű­helyben. A legény erre felkelt négy órakor, csakhogy a csendes órája meglegyen. A mester ezt is megtudta, s ekkor négy órára parancsolta a műhelybe. Ekkor felkelt három órakor. Mikor a mester ezt is lefoglalta, felkelt kettőkor. Végül is a mester unta meg a játékot s visszatért a hat órai munkakezdéshez s hagyta a legényt nyu­godtan Bibliát olvasni. Hogyan olvassam az Igét?- Fordíts rá időt!- Tedd ezt rendszeresen!- Soha ne felejtsd el, az Ige imádkozás nélkül nem fog előtted megnyílni.- Ha teheted, olvasd el más fordításból vagy - ha érted - idegen nyelven is.- Gondolkodj el rajta, mi az, ami ebből szá­modra fontos!- Merd a fantáziádat használni, de csak azt olvasd az Igéből, ami benne van.- Ha egy történetet mond el az Ige, akkor mit csinálnál te X vagy Y esetében. Mi merülne fel legelőször benned?- Használj térképet, lexikont! Ez nem szégyen.- Tegyél fel mindenféle kérdést!- Az olvasott szakaszt hasonlítsd össze más, párhuzamos igehelyekkel! Megjegyzés:- Nagy áldás a Biblia könyveit elejétől a végéig folyamatosan elolvasni.- Mint Istennek hozzád írt szerelmes levelét, úgy kell olvasni az Igét! 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom