Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 1. szám
A Test-Gyülekezettel kapcsolatban Isten Igéjében nincs utalás arra, hogy lenne egy „szellemkeresztség" (helytelenül bevett: lélek-keresztség), mint egy különleges, elveszíthetetlen megtapasztalás, amely a Szellemmel való beteljesedésre vezetne. Sokkal inkább csatlakozom Isten gyermekeinek ahhoz a véleményéhez, hogy a Szellemmel való beteljesedés egyike a legnagyobb ígéreteknek, amit a páli talajon álló Test-Gyülekezet tagjai elnyerhetnek. Ezért a világosságban való járásunkat sokkal komolyabban kellene vennünk. A járást mindig a lélek hajtja végre (a gondolkodás, az érzelem és az akarat által) a testtel. A Szent Szellem olyan mértékig fog a szívünkbe kitöltetni, amilyen mértékben önként kiürítjük azt. Bennünk megtalálhatók a Szellem ajándékai, amelyek közül legalább egyet mindenki kapott, és így megteremhet bennünk a Szellem gyümölcse. Végezetül az Úr Jézus szavai szerint szívünkben talál lakozást az Atya és a Fiú is, hogyha ez a folyamat egyre közelebb kerül a célhoz: a lelkünk gyógyulásához. Az e folyamatnál alkalmazott segítségnyújtást és támogatást nevezzük lelki-gondozásnak. Ez hozzásegíti a másikat, hogy gondolkodását, érzelmeit és akaratát, a lélek alapfunkcióit át tudja hatni a Szellem világossága, gyógyító ereje, mert már a szellem az emberi hármasság uralkodója. A léleknek önként fel kell adnia az uralkodásra való igényt, a test pedig bizalommal támaszkodhat a szellemre és alárendelheti magát annak. A szívnek az ábrán kijelölt területén - a bal oldalon, amely ábránk szerint egy nyitott terület a test és a lélek háromszöge között - még fellelhető egy és más a régi gonosz szerkezetből. Amíg a gyógyulás folyamata be nem fejeződik, ott még jogigénnyel léphetnek fel a démoni erők, és a betegségek erői halványan kibontakozhatnak. Ilyenkor különleges lelki-gondozói segítségre van szükség, hogy ezek a kötelékek megoldódjanak. így ismerhetjük meg ebben az ábrában, (melynek ezt a címet adhatnánk): „Isten gyermekei a felülről-fogantatás után” - Isten hallatlan cselekedetét az újjászületésben, és egyúttal azt is, hogy Isten sok gyermekénél még állnak a gonosz utolsó bástyái a szívük mélyén. Milyen gyakran nem hajlandó a lélek feladni az uralmát, vagy csak rövid időre kész erre, és mint „hús” harcol együtt a cinkosával, a testtel a szellem ellen úgy, hogy a szellemnek is fel kell lépnie a hús ellen, hogy ne tehesse azt, amit akar (Gál 5,17). Nélkülözhetetlenül fontosak ezek a lelki-gondozói útbaigazítások, ezek nélkül nem érhetnénk el „hitünk célját: a lélek gyógyulását” (1 Pt 1,9). A 22. versben ezt olvassuk: „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság (valóság) iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre.” AZsid 10,39-ben olvassuk, hogy mi, hívőkés ezért megigazultak, tehát megváltottak- nem hátrálunk meg, hogy lelkünk megromoljék, hanem hogy megszabaduljon (szó szerint: meggyógyuljon). Jakab is arra szólít fel, hogy tegyünk félre minden tisztátalanságot és a gonoszság áradatát, és fogadjuk be szelídséggel a belénk oltott Igét, hogy meggyógyíthassa a lelkünket (Jak 1,21). Még számos Ige alátámasztja, hogy a lelkünk gyógyulása gyakran hosszú, tartós folyamat, amely nem megy végbe a mi akaratunk hozzájárulása nélkül, még ha Isten Szelleme végzi is ezt a munkát, és Jézus Krisztus, a Megváltó garantálja is a célba jutást. Nekünk mindig engednünk kell, hogy ez rajtunk végbemenjen, ezért teljesen át kell magunkat neki adni. A lélek gyógyulása alatt a testre is kihat a gyógyulási folyamat. Minél közelebb jön hozzánk az Ezeréves Királyság kezdete, annál sűrűbben találkozunk az üdvtörténetileg olyan fontos jelenséggel, hogy a lélek gyógyulása maga után vonja a test gyógyulását is. Az eljövendő mennyei birodalomban itt a Földön a hitből és az Ige által való gyógyulás normális és mindennapos esemény lesz, éppúgy, mint Jézus idejében a körülötte lévő betegek számára is egészen normális és hétköznapi volt. Hiszen az Ő földi életútja alkalmával közel jött a Mennyei Birodalom, és az Ezeréves Királyság létrejött volna, ha Jézust mint Messiást az Ő népe, Izrael, nem tette volna félre és nem feszítette volna meg. A Golgota óta ez a háttérbe szorult. Közel 2000 éve a Test-Gyülekezet kifejlődésének folyamata megy végbe a nemzetek közül hit által és Isten Igéje útján. Az evangéliumok gyógyító megbízatása helyébe - amit Jézus a tanít-24
